A mai világban a Wikipédia:Ellenőrizhetőség olyan téma, amely minden korosztály és érdeklődésű ember figyelmét felkeltette. A technológiai fejlődéstől az aktuális ügyekig a Wikipédia:Ellenőrizhetőség-nek sikerült átlépnie az akadályokat, és szenvedélyes vitákat váltott ki különböző területeken. Akár személyes, akár tudományos, akár szakmai szinten, a Wikipédia:Ellenőrizhetőség olyan aktuális témává vált, amely senkit sem hagy közömbösen. Emiatt fontos mélyrehatóan elemezni, hogy a Wikipédia:Ellenőrizhetőség milyen hatással van a jelenlegi társadalomra, és milyen következményekkel jár a jövőre nézve. Ebben a cikkben a Wikipédia:Ellenőrizhetőség legrelevánsabb aspektusaiba fogunk beleásni, és feltárjuk a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását.
Ezen az oldalon a Wikipédia egyik irányelvét olvashatod. Az itt leírtak minden szerkesztő számára követendőek, de fontosabb a józan ész, mint a szabály betűje, és előfordulhatnak indokolt kivételek is. Ha módosítani szeretnél rajta, kérd ki mások véleményét a vitalapján vagy a Kocsmafal megfelelő szekciójában! |
Az oldal tartalma dióhéjban:
|
A Wikipédia alapvető követelménye a szócikkekkel szemben nem az igazságtartalom, hanem az ellenőrizhetőség. Az ellenőrizhetőség a szócikkek esetében azt jelenti, hogy az olvasó ellenőrizni tudja a szócikkben szereplő tartalmat megbízható, hiteles források alapján.
A Wikipédia-szócikkek tartalmát megbízható, hozzáférhető források kell, hogy alátámasszák, melyek bizonyítják, hogy a szócikk nem saját kutatás. A gyakorlatban persze nem szükséges minden egyes mondatot alátámasztani. Ez az irányelv azt követeli meg, hogy minden vitatott vagy vitatható tartalom, illetve minden egyes idézet, alá legyen támasztva direkt forráshivatkozással (ref) a szövegben, és hogy közvetlenül a megadott forrás támassza alá a kérdéses kijelentést.
Az irányelv szigorúan vonatkozik minden tartalomra a fő névtérben – szócikkek, listák, szócikkek szakaszai, és képaláírások – kivétel nélkül, és legfőképpen az élő személyekről készült tartalmakra. Bármilyen vitatott vagy vitatható állítás, ami nem rendelkezik a szükséges forrással, eltávolítható. Élő személyek esetén a forrás nélküli vitás tartalmat azonnal el kell távolítani.
Az ellenőrizhetőség a Wikipédia tartalmát szabályozó három alapvető irányelv egyike, a Nem az első közlés helye és a Semleges nézőpont mellett. Ezek együtt határozzák meg azt, hogy milyen információ szerepelhet a Wikipédia szócikkeiben. Egyik sem értelmezhető önmagában, a másik kettőtől elválasztva, ezért a szerkesztőknek mindhárom alapelvvel tisztában kell lenniük!
Az öt pillér |
---|
Tartalmi irányelvek |
A bizonyítás terhe mindig azon a szerkesztőn van, aki az adott tartalmat bele szeretné írni a szócikkbe. Minden megkérdőjelezett, vagy megkérdőjelezhető állítást a szócikkben idézett hiteles forrással kell alátámasztani. Ha egy szócikkről vagy témáról nem állnak rendelkezésre hiteles, független források, akkor a Wikipédiában nem szabad ilyen szócikket létrehozni.
Bármilyen forrás nélküli információ eltávolítható, de a szerkesztők kifogásolhatják, hogy anélkül távolítod el a tartalmat, hogy esélyt adtál volna nekik a források megadására.
Ha forrást szeretnél kérni egy állításhoz, átteheted a vitalapra, vagy megjelölheted a kérdéses mondatot egy {{forr}}
(?) sablonnal, vagy szükség esetén a teljes szócikket vagy szakaszt a {{nincs forrás}}
(?) sablonnal. A vitalapon vagy a szerkesztési összefoglalóban hagyj erről üzenetet, hogy mások is lássák, hogy hiányolod a forrást. Ha van forrás, de nem támasztja alá a szöveget, a {{vitatott forrás}}
(?) vagy a {{Nincs a forrásban}}
(?) sablonnal jelezheted.
A tények, források ellenőrzése hosszadalmas és nem túl felemelő időtöltés. Méltánytalan az utánad jövő szerkesztőket arra kényszeríteni, hogy helyetted végezzék el a kutatómunkát, különösen mikor egy szócikk tartalma megkérdőjelezhető. Elvárjuk azoktól, akik olyan szócikkeket írnak, melynek tartalmát valamely okból valószínűleg ellenőrizni kell, hogy ehhez nyújtsanak kellő támogatást, és maguk nevezzék meg forrásaikat, lehetőleg már a szócikk megírásakor.
A tartalom semlegességének és pontosságának ellenőrizhetőségéhez fontos, de nem egyedüli eszköz a források megnevezése. A pontos megfogalmazás szintén segíthet. Példa:
Ezt rendkívül nehéz ellenőrizni, hiszen nehezen kideríthető, merre keressük a forrást. Lehetséges, hogy sok szóvivő nyilatkozott az eseményről, több időpontban és nehezen elvárható, hogy valaki az összes nyilatkozatot leellenőrizze. Jobb tehát egy másfajta, pontosabb megfogalmazás:
Ezt sokkal könnyebb leellenőrizni. Ehhez bárki kapcsolatba léphet Eliza Twisk-kel, a Channel 4-ral, vagy az Amnesty Internationallel. Ezenkívül megadtuk az interjúra mutató linket is. Ha szó szerinti idézetet adunk meg, más szerkesztők egy internetes kereső segítségével szintén megkereshetik az interjút.
Az ellenőrizhetőség mértéke széles skálán mozoghat. Egyrészről vannak tények és állítások, melyeket a legtöbb szerkesztő könnyedén leellenőrizhet az interneten vagy például a helyi könyvtárban. Más állításokat csak a témában járatos szakértők tudnak ellenőrizni.
Általában legyünk tekintettel arra, hogy kik lesznek az adott szócikk szerkesztői, mert az ő számukra kell megkönnyíteni a tartalom ellenőrizhetőségét. Például egy szociológiai témájú szócikknél törekedjünk arra, hogy ott csak olyan tartalom szerepeljen, amely szociológusok számára ellenőrizhető, például egy széles körben ismert szociológiai műre való hivatkozással. Ugyanakkor a fenti szócikknek valószínűleg nem érdemes csak fizikusok által ellenőrizhető állításokat tartalmaznia, hiszen kevéssé valószínű hogy társadalomtudományi szócikkek olvasásával és szerkesztésével főként fizikusok töltik az idejüket.
Ha egy széles körben ismert területről írsz, akkor kicsit lazábban veheted az ellenőrizhetőséget, mert valószínű, hogy sok szerkesztő lesz ismerős a témában. Ugyanakkor egy kevéssé ismert, „egzotikus” témáról írva, ahol a szerkesztők nagy része még csak nem is hallott az általad tárgyalt állításokról, ott vedd ezt figyelembe és járj el körültekintőbben az ellenőrizhetőséget illetően.
Több oka is lehet annak, amiért szükséges lehet egy szócikk tartalmának leellenőrzése:
A tartalom ellenőrzéséhez javasolt eljárás a következő:
Ha sikerült leellenőrizned valamit, gondolkozz el, hogyan módosíthatnád úgy a szócikket, vagy mit írhatnál a vitalapra, amivel megkönnyíted az ellenőrzést az utánad jövők számára.
Egy enciklopédia számára a forrásoknak támadhatatlannak kell lenniük. Az enciklopédia nem elsődleges forrás. Szerkesztői nem készítenek interjúkat és nem végeznek önálló kutatómunkát. Tehát bármi, amit itt leírunk, már meg kellett hogy jelenjen mások feljegyzéseiben, jelentéseiben, kutatásaiban stb.
A forrásoknak kikezdhetetleneknek kell lenniük, a megfogalmazott állítások függvényében. A meghökkentő állításokhoz hiteles források kellenek.
Előfordul, hogy egy tényt csak olyan forrásból lehet ellenőrizni, melynek megbízhatósága kétséges, például egy blog vagy egy bulvárlap. Ha az ilyen állítás nem különösebben fontos, töröld nyugodtan – nem érdemes betűket vesztegetni a megkérdőjelezhető és érdektelen állításokra. Viszont ha meg akarod tartani, akkor jelöld meg a forrását. Példa:
Ez hasonlít arra, ahogyan megpróbáljuk biztosítani a szócikkek semleges nézőpontját.
A Wikipédia szócikkei harmadlagos forrásoknak számítanak, és ezért nem használhatóak forrásként más szócikkekben; sem ezen szócikkek tükrözése, sem elágazásaik nem fogadhatóak el megbízható forrásként, semmilyen szempontból.
Ha másik nyelvű Wikipédiából fordítunk szócikket, nem elegendő jelölni, hogy a szócikk fordítás. Át kell venni – alapos ellenőrzés után – az eredeti idegen nyelvű szócikk forrásait is. Amennyiben az idegen nyelvű szócikk nem rendelkezik forrásokkal (vagy nem elegendő forrással rendelkezik), úgy lehetőség szerint próbáljunk meg mi magunk keresni megbízható forrásokat az állításokhoz. Amennyiben egy szócikken csak a fordítás tényét jelző {{fordítás}}
(?) sablon szerepel, a szócikkre {{nincs forrás}}
(?) sablont kell helyezni és megkérni a szócikk feltöltőjét, hogy pótolja a forrásokat.
A {{fordítás}}
(?) sablon ne kerüljön ==Forrás== vagy ==Hivatkozások== elnevezésű szakasz alá, egy külön, ==Fordítás== elnevezésű szakasz alá tegyük.
A homályos témakörben szerkesztett cikkek egyik legfőbb problémája az igazolhatóság. Ha olyan témakörben írunk, amelyről soha sehol semmilyen információ nem jelent meg, vagy csak megkérdőjelezhető hitelességű forrásban jelent meg róla valami, az információ hitelességét nagyon nehéz ellenőrizni. Ehhez saját kutatást kellene folytatni, de arról közmegállapodás van, hogy a Wikipédia nem az eredeti kutatások publikálásának helye. Az igazolhatóság következetes megkövetelése gyakran elegendő a szócikk törléséhez, sok wikipédista szerint az igazolhatóság az egyetlen kritérium annak eldöntésénél, hogy egy cikket meg lehet-e tartani. Gyakran említik a Wiki nem papír elvet – különösen azt, hogy nincs hiány a tárolókapacitásban – ennek alátámasztására.
Más wikipédisták szerint az ellenőrizhetőség nem elég és más feltételeket is vizsgálni kell (jellemzően a cikkek „jelentőségét”). Véleményük szerint ha csak az ellenőrizhetőség számít, a szerkesztők a jelenkor tényeire koncentrálnának – a sztárpletykák könnyen ellenőrizhetők a napi sajtóból, míg a régmúlt eseményeit nehezebb dokumentumokkal alátámasztani. Ezt rossz fejleménynek tartanák, mely a projekt hitelességét rontaná.
Lásd az életrajzok kritériumai és az Wikipédia:Önéletrajz cikkeket az életrajzi jellegű cikkek megírásáról.
Az alábbi esetekben érdemes ellenőrizni a hivatkozott forrásokat:
A rendkívüli állításokat érdemes több megbízható forrással is alátámasztani, ha ilyen források nem elérhetőek, akkor az ilyen állítások kerülendők. Ezen felül ajánlott olyan irányelveket is követni, mint az élő személyek életrajza és a semleges nézőpont.
Az ellenőrizhetőség azt jelenti, hogy bárki utánanézhet az adott cikkben használt forrásoknak, hogy ellenőrizhesse a cikkekben leírt állításokat. Ellenben ez nem jelenti azt, hogy erre bárki rögtön képes minden erőfeszítés nélkül vagy ingyen. Például, vannak olyan online források, amelyekért fizetni kell, és léteznek olyan nyomtatott források is, amelyek csak bizonyos egyetemi könyvtárakban elérhetők.