Ezen az oldalon a Wikipédia egyik útmutatóját olvashatod. Az itt leírtak a wikipédisták elfogadott szokásait foglalják össze, amiket illik követni, hacsak nincs nagyon jó okod, hogy eltérj tőlük. Komolyabb változtatások előtt kérd ki mások véleményét az oldal vitalapján vagy a Kocsmafalon. |
Ezen az oldalon egy technikai leírást olvashatsz a Wikipédia szerkesztéséről. Tartsd szem előtt, hogy nem minden ajánlott, ami technikailag megvalósítható! |
A kategóriák a Wikipédia-szócikkek csoportosítását segítik. Egy cikket tetszés szerinti számú kategóriába lehet sorolni, ha szeretnénk; a kategóriák maguk is kategóriákba sorolhatók. A kategóriáknak ugyanúgy lehet szövege, mint bármilyen szócikknek, de a szöveg alatt automatikusan megjelenik azon cikkek és alkategóriák betűrendes listája, amik a kategóriába tartoznak.
Az alkategória a kategóriába sorolt másik kategória. Minden kategóriának lehetnek alkategóriái, és ő maga is lehet alkategóriája más kategóriáknak. A kategórialapokon először a kategóriába tartozó alkategóriák, utána a szócikkek listázódnak.
A Wikipédia összes kategorizálási módszerének és szempontjainak összefoglalását lásd a Wikipédia:Kategorizálási módszerek oldalon!
Kategorizálni nagyon egyszerű: csak be kell írni a szócikk végére azt a kategóriát, amelybe a szócikk tartozik, az alábbi formában:
]Ha a cikk több kategóriába is tartozik, akkor azokat érdemes egymás alá írni, például:
] ]Ennyi az egész! Amint ezzel elkészültél, a szócikk címszava megjelenik a kategória betűrendes lapján, a beszúrt kategóriák pedig a szócikk végén olvasási nézetben is megjelennek.
Ha próbalapon végzel szerkesztést (ami ajánlott), és kategóriát akarsz megadni a majdani szócikknek, a „kategória” szó elé egy kettőspontot kell beszúrni, hogy így nézzen ki: „]”. A kategóriák alkalmazása ugyanis automatikusan berakja a lapot a megadott kategóriába. Próbalap esetén (ami értelemszerűen félkész szöveget tartalmaz), ez nem lehet cél. Ha készen lesz a cikk, az első kettőspontot ki kell törölni.
Ha olyan kategóriát adsz meg, ami még nem létezik, akkor piros színnel jelenik meg a szócikk végén. A piros linkre kattintva a szócikkekhez hasonló módon szerkesztheted a kategória lapját. Ha bármit ráírsz, például egy pár szavas ismertetőt, vagy ha bekategorizálod magát a kategórialapot abba a magasabb szintű kategóriába, ahova tartozik, akkor azzal már létre is hoztad a kategóriát, és többé nem pirosan jelenik meg a lapokon. Azokat a lapokat pedig, amiket ebbe az új kategóriába már besorolt valaki, azonnal automatikusan felsorolja a kategórialap a ráírt ismertető szöveget és a kategória ugyancsak automatikusan listázott alkategóriáit követően. A lap alján pedig a fölérendelt kategória válik láthatóvá, akárcsak a közönséges lapokon.
Mielőtt ilyen módon egy új kategóriát hoznál létre, nézz utána, hogy nem létezik-e már más néven, és gondold meg, tényleg szükség van-e rá. A Kategóriajavaslatok lapon tudod az új kategóriádat másoknak is jelezni; így ott hozzá tud bárki szólni, ha javaslata van hozzá (pl. már létezik más néven stb.).
Szemben a szócikkekkel, amelyeket majdcsak megír valaki egyszer, a piros kategóriáknak nem sok értelmük van, mert nem segítik a szócikk (vagy a hasonló témájú más szócikkek) megtalálását. Ezért új kategóriát csak akkor adj meg egy cikkben, ha utána létre is akarod hozni.
Mire ügyelj a kategóriák létrehozásánál?A keresés megkönnyítése érdekében elvárható, hogy az egyes kategórialapokon a szócikkek címük betűrendjében szerepelnek. Alapértelmezésben a Wikipédia képes kezelni a magyar nyelv betűrendbe sorolásának szabályait, azaz nem tesz különbséget a címszóban szereplő kis- és nagybetűk, az ékezetes és ékezet nélküli betűpárok (a/á, e/é stb.) között, továbbá automatikusan helyes betűrendi helyükre sorolja a kétjegyű mássalhangzókat (cs, dz, gy stb.), illetve ezek kettőzött előfordulásait (ccs , ggy stb.).
Vannak azonban olyan helyzetek, amelyekben a helyes betűrend kialakításához a szócikkbe rendezési kulcsot kell beszúrnunk, amelyet kétféleképpen használhatunk:
A DEFAULTSORT parancs előnye, hogy elegendő egyszer betenni a szócikkbe ahhoz, hogy az valamennyi kategóriájában a megfelelő betűrendi helyére kerüljön, a kategóriahivatkozással beszúrt kifejezéssel ugyanakkor a DEFAULTSORT-ot felülíró, egyedi besorolást is meghatározhatunk (lásd a következő fejezetben), pl.:
{{DEFAULTSORT:Magyarábécé}} ] ]Ebben az esetben a Magyar ábécé szócikk alapértelmezésben az M betű alá sorolódik be a kategórialapokon, kivéve a magyar nyelv kategórialapját, ahol az A/Á betűhöz kerül.
A rendezési kulcs kialakításának alapvető szempontjai a következők:
1. Szóközök és írásjelek kezelése. A lexikonszerkesztési gyakorlatban (pl. Magyar nagylexikon) az ún. szoros betűrend kialakítására törekszenek a kiadók, azaz a szóköznek és az írásjeleknek nincs betűrendi helyük. Ezeket egyszerűen ki kell hagynunk a rendezési kulcsból, az egyetlen kivételt a személynevek képezik, amelyeket előbb családnevük, majd keresztnevük betűrendjében szokás besorolni, ezért itt a két névelem közötti szóközt meg kell hagynunk. Az alábbiakban látható, hogy a felsorolt címszavak helyes betűrendi helye hogy alakítható ki a DEFAULTSORT segítségével.
Nagy Miklós Kund: nem kell DEFAULTSORT Nagy Nagy Regina: nem kell DEFAULTSORT Nagy nagy mellizom: {{DEFAULTSORT:Nagymellizom}} nagy mellizom Nagyrápolt: nem kell DEFAULTSORT Nagyrápolt Nagy-Tóth Ferenc: {{DEFAULTSORT:Nagytóth Ferenc}} Nagy-Tóth2. Ékezetek és mellékjelek kezelése. A magyar nyelv betűrendbe sorolási szabályai szerint a magán- és mássalhangzók mellékjeles és mellékjel nélküli változatai egyenértékűek (á = a, é = e, í = i, ó = o, ő = ö, ú = u, ű = ü; ä = a, ç = c, đ = d, ð = d, š = s, û = u stb.). A magyar ékezetes betűk rendezési kulcs nélkül is a helyükre kerülnek, az idegen ábécék ékezetes betűit azonban továbbra is javasolt DEFAULTSORTBAN feloldani.
3. Többjegyű betűk kezelése. A helyesírási szabályok és a könyvkiadási gyakorlat szerint a magyar többjegyű betűk (cs, gy, ly stb.) külön betűrendi hellyel rendelkeznek (azaz pl.: cékla, cukorrépa, csalán, és nem cékla, csalán, cukorrépa a helyes betűrend). A kettőzött kétjegyű betűket a betűrendbe sorolás szabályai szerint ketté kell bontanunk (pl. ccs = cs + cs) a megfelelő ábécérend eléréséhez (pl. Assakürt, Aszaló, Asszonyfalva, és nem Assakürt, Asszonyfalva, Aszaló a helyes betűrend). Ezek az egyszerű esetek rendezési kulcs beszúrását nem igénylik, a címszavak DEFAULTSORT nélkül is a megfelelő betűrendi helyükre kerülnek.
Rendezési kulcsot kell azonban használnunk az alábbi esetekben.
Az egyes nyelvekre jellemző ligatúrákat DEFAULTSORT-ban kell feloldanunk: æ → ae, ij → ij, œ → oe, ß → ss, þ → th
Azokban az esetekben, amikor a címszó betűkapcsolatai csak látszólag kétjegyű magyar betűk, el kell kerülnünk, hogy a rendszer akként is értelmezze őket. Ebben az esetben úgy alakíthatjuk ki a helyes besorolást, ha a rendezőkulcsban az ilyen kétjegyű betűk elemei közé beszúrjuk a {{Hamis digráf}} sablont vagy annak esetspecifikus változatát:
Nyhavn: {{DEFAULTSORT:N{{Hamis digráf}}yhavn}} Nyhavn: {{DEFAULTSORT:N{{NemNy}}yhavn}} Tucson: {{DEFAULTSORT:Tuc{{Hamis digráf}}son}} Tucson: {{DEFAULTSORT:Tuc{{NemCs}}son}} Lyman: {{DEFAULTSORT:L{{Hamis digráf}}yman}} Lyman: {{DEFAULTSORT:L{{NemLy}}yman}} Zschopau: {{DEFAULTSORT:Z{{Hamis digráf}}schopau}} Zschopau: {{DEFAULTSORT:Z{{NemZs}}schopau}}Nyhavn esetében a rendszer „felismeri” a címszókezdő Ny kétjegyű betűt, és a kategórialapon is automatikusan az Ny betű alá sorolja be. Ezért a közbeékelt sablonnal arra kényszerítjük, hogy a kétjegyű betűt elemeire bontsa és annak megfelelően alakítsa ki a címszó betűrendi helyét (ny → n + y), ezzel elértük, hogy a rendszer az N betű alá sorolja be a címszót.
4. Személynevek kezelése. Nyugati névsorrendű nevek, illetve sorszámozott uralkodói, vagy egyéb névelőzékkel rendelkező nevek esetében arra kell figyelnünk, hogy a betűrendbe sorolás szempontjából lényeges névelemek kerüljenek a rendezési kulcs legelejére. Az előző pont értelmében azonban az így felcserélt névelemeket csak szóközzel, és ne vesszővel válasszuk el egymástól, a vessző ugyanis felboríthatja a betűrendbe sorolás rendjét. Az uralkodói sorszámokat vagy egyéb hasonló jellegű névelőzékeket (például idősebb, ifjabb) hátravetett arab számokkal válthatjuk ki:
Jasszer Arafat: {{DEFAULTSORT:Arafat Jasszer}} Thomas Stearns Eliot: {{DEFAULTSORT:Eliot Thomas Stearns}} Katrín Jakobsdóttir: nem kell DEFAULTSORT id. Jankó János: {{DEFAULTSORT:Jankó János 01}} ifj. Jankó János: {{DEFAULTSORT:Jankó János 02}} IX. Lajos francia király: {{DEFAULTSORT:Lajos 09}} X. Lajos francia király: {{DEFAULTSORT:Lajos 10}} II. Rákóczi Ferenc: {{DEFAULTSORT:Rákóczi Ferenc 02}} T. Sós Vera: {{DEFAULTSORT:Sós Vera}}A személynevek esetében külön figyelmet érdemelnek a szóközzel vagy kötőjellel tagolt kettős családnevek, amelyeknél az 1. pont értelmében a szóközt vagy a kötőjelet egyaránt el kell hagynunk a rendezési kulcsból, azaz:
Batthyány-Strattmann László → BatthyányStrattmann László → {{DEFAULTSORT:Batthyánystrattmann László}}5. Névelők kezelése. További bevett gyakorlat lexikográfiai (vagy a könyvtári) gyakorlatban a címek kezdő határozott névelőjének figyelmen kívül hagyása. Ilyen esetekben szintén rendezési kulcsot kell használnunk, amelyben a címkezdő névelő nélküli kulcsot adjuk meg:
The Beatles: {{DEFAULTSORT:Beatles}} A bor: {{DEFAULTSORT:Bor}}Adódhat olyan helyzet, hogy egy adott szócikket nem az ábécésorrend szerinti helyén szeretnénk szerepeltetni a kategórialapon, hanem a lista élén kívánjuk elhelyezni. Ennek akkor lehet gyakorlati jelentősége, amikor egy adott szócikk kiemelt jelentőségű egyik vagy másik kategóriája tekintetében. Ebben az esetben továbbra is ajánlott a DEFAULTSORT parancs használata, hogy a meglévő vagy a sablonokba épített kategóriahivatkozások megfelelően kezeljék a szócikk címét, a kiemelt kategória hivatkozásába viszont a | után rendezési kulcsnak egyetlen szóközt adunk meg.
A Pécs szócikk példáján szemléltetve: A szócikkben szerepelnek navigációs sablonok és infoboxox, saját rejtett kategóriahivatkozásokkal, ezért a DEFAULTSORT parancsban megadjuk a rendezési kulcsot. Ha viszont azt szeretnénk, hogy a megadott általános rendezési kulcsot felülírva a Pécs szócikk a Pécs kategórialap elején szerepeljen, saját kategóriájában egyetlen szóközt adunk meg:
{{DEFAULTSORT:Pécs}} ] ]A Wikipédia szerkesztői körében elterjedt gyakorlat a legkülönfélébb kiemelő rendezési kulcsok (csillagok, keresztek, egyéb jelek) használata a szóköz mellett. Ezek alkalmazását semmi nem indokolja, a kategórialapot leghangsúlyosabb részén, a fejrészén töredezetté, áttekinthetetlenné teszik. Ha szükséges, és egy adott kategórialapon több szócikk is áll kiemelt helyzetben, a | jelet és a szóközt követően továbbra is módunkban áll a szükséges rendezési kulcsokat megadni:
Háború szócikk: ] Polgárháború szócikk: ] Polgárháborúk listája szócikk: ]A funkcionális rendezési kulcs további alkalmazási lehetősége, amikor a szócikk címének a kategória szempontjából redundáns elemét nem építjük be a rendezési kulcsba. Az például gyakorlati szempontból nem hatékony eljárás, ha a magyar ábécé, magyar hangtan stb. szócikkek a Magyar nyelv kategórialapon az M betűnél szerepelnek. Ez esetben a releváns kategóriahivatkozásban szintén célszerű ennek megfelelően kialakítani egy rendezési kulcsot:
{{DEFAULTSORT:Magyarábécé}} ] ]A kategóriákat is szükséges kategorizálni, és így egy rugalmas, hierarchikus kategorizálás is kialakítható. Például a Költők, írók kategóriába tartozhatnak a Magyar költők, írók, illetve Angol költők, írók stb. kategóriák, melyekbe pedig maguk a szócikkek. A kategorizálás éppen úgy történik, mint a cikkeknél.
Ha új alkategóriát készítesz, ne felejtsd el elhelyezni a megfelelő kategóriákban. A legfelső szintű kategória a kategóriák kategóriája.
Az átirányítások kategorizálásának nincs elvi akadálya, indokoltnak viszont leginkább csak akkor tekinthető, ha
Ha a cikkbe beírod, hogy ] ] ], akkor az a cikket besorolja az adott kategóriába. Előfordulhat, hogy nem ezt szeretnéd, hanem magára a kategóriára mint szócikkre szeretnél hivatkozást készíteni. Ezt az alábbi módon teheted meg:
]Például: Költők, írók listája.
Egy kategória és összes alkategóriája a <categorytree>kategória neve</categorytree> paranccsal jeleníthető meg. Például a <categorytree>Kategóriák</categorytree> eredménye:
Kategóriák Kategóriák földrajzi hely szerint Kategóriák idő szerint Kategóriák nemzetiség szerint Kategóriák nyelv szerint Folyók kategóriái Kategorizálási problémák Országok kategóriái Rejtett kategóriák Személyek kategóriái Személyekről elnevezett kategóriák Települések kategóriái Védett kategóriákBővebb leírását lásd a mw:Extension:CategoryTree lapon.
A kategóriák is átnevezhetők, de a bennük lévő szócikkek ezt a változást nem követik, ezért a kategóriahivatkozásokat egyenként át kell írni minden egyes érintett szócikkben. Ha erre van szükséged, kérd meg valamelyik botot a botgazdák üzenőfalán. Az átnevezéskor létrejövő átirányításokra általában nincs szükség, annak törlését az adminisztrátorok üzenőfalán kérheted. Ha mégis szükség van a hibás elnevezésű vagy szinonim kategória megtartására, akkor a szokásos átirányítás helyett a {{kat-redir}}(?) sablont kell használni. (Erről részletes leírást a Kategória:Kategóriaátirányítások lapon találsz.)
Az összes lap listája oldalon, a Névtér mezőben a Kategóriák-at választva a kategóriák között betűrend szerint kereshetünk.
Két kategória közös elemeit lehet megkeresni a PetScan kategóriametsző eszköz segítségével.
Olyan kategóriák, melyek adminisztratív jellegük, illetve csak szerkesztés szempontjából jelentős voltuk miatt az átlagolvasó számára nem láthatóak, például a csonk szócikkeket születésük időrendjét figyelembe véve is listázó kategórialapok (a Figyelmet igénylő lapok karbantartó kategóriájának szinte minden alkategóriája rejtett). A rejtett kategóriák a „Beállításaim/Egyéb” beállító menüben láthatóvá tehetőek minden bejelentkezett szerkesztő számára. Teljes listájuk a Rejtett kategóriák kategóriaoldalon található.
Lásd még: Wikipedia:Wikipedia Signpost/2008-03-03/Hidden Categories.
A Wikipédia irányelvei és útmutatói | |
---|---|
Áttekintés | |
Wikifilozófiai irányelvek | |
Szerkesztési irányelvek | |
Viselkedési irányelvek | |
Közösségi irányelvek | |
Stilisztikai irányelvek | |
Tartalmi irányelvek | |
Viselkedési útmutatók | |
Műfaji útmutatók | |
Tartalmi útmutatók | |
Szerkesztési útmutatók |
|
Stilisztikai útmutatók | |
Közösségi útmutatók | |
Kategória:Segítség |