Vidor Ferike

Ebben a cikkben elmélyülünk a Vidor Ferike lenyűgöző világában, feltárva annak különböző oldalait és jellemzőit, amelyek annyira fontossá teszik a mai társadalomban. A keletkezésétől a mai hatásig elmélyülünk történetében, fejlődésében és relevanciájában a jelenkori kontextusban. Egy részletes elemzés révén felfedezzük, hogy a Vidor Ferike hogyan befolyásolta a mindennapi élet különböző aspektusait, valamint olyan specifikusabb területeket, mint a kultúra, a gazdaság vagy a politika. Széles körű és sokrétű megközelítéssel arra törekszünk, hogy rávilágítsunk erre a nagyon releváns témára, hogy jobban megértsük a minket körülvevő világot.

Vidor Ferike
SzületettWechselmann Fanni
1889. június 28.
Budapest[1]
Elhunyt1970. január 23. (80 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaGábor Andor (1919–1924)
Foglalkozásaszínész
SírhelyeFarkasréti temető (620 ("50")-702)[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Vidor Ferike témájú médiaállományokat.

Vidor Ferike; Wechselmann Franciska, Fanni (Budapest, 1889. június 28.[3] – Budapest, 1970. január 23.)[4] magyar színésznő, érdemes művész.

Életútja

Wechselmann Ármin bérkocsi-tulajdonos és Lederer Róza leánya. Rákosi Szidi, majd az Országos Színészegyesület színiiskoláját végezte el. 1905-ben Bihari Ákoshoz szerződött Kecskemétre, tőle Nagy Endre kabaréja hívta meg a fővárosba. Ezután Budapesten működött és egyike lett a legjobb humorú, komikai vénában a legnépszerűbb színésznőknek. A következő kabarékban szerepelt: Nagy Endre Kabaréja (1909–1912), Medgyaszay Kabaré (1913–1915), Modern Színpad (1915–1916), Apolló Kabaré (1916–1920), Medgyaszay Színház (1919), Vidám Színpad (1924), Papagáj Kabaré (1925), Rakéta Kabaré (1925), Andrássy úti Színház (1927–1928), Talkie (1929), Omnia (1930), Bethlen téri Színpad (1929–1930), Képeskönyv Kabaré (1931–1932), Komikusok Kabaréja (1931–1932). Különösen cseléd-nótáival szerzett népszerűséget, melyeket második férje, Gábor Andor írt számára.

1914. október 27-én házasságot kötött Braun Jenő gépgyári igazgatóval, azonban 1919-ben elváltak.[5] Második férje Gábor Andor író volt, akinek 1919. június 14-én Budapesten lett a felesége.[6] 1924-ben váltak el.

1937–38-ban a Belvárosi és a Művész Színházban, valamint a Független Színpadon lépett fel. 1940-től 1944-ig a zsidótörvények miatt csak az OMIKE Művészakcióin szerepelhetett. 1945 és 1949 között, majd 1951–52-ben a Nemzeti Színházban játszott. 1949–51-ben tagja volt a Belvárosi Színháznak, majd 1953 és 1959 között a Vidám Színpad foglalkoztatta.

Fontosabb színházi szerepei

Filmszerepei

Könyv

  • Kezitcsókolom; szerzői, Budapest, 1941
  • Kedves anyóli! Gábor Andor levelei Vidor Ferikének; vál., sajtó alá rend., jegyz. Petrányi Ilona, előszó Tasi József; Múzsák–PIM, Bp., 1988 (Irodalmi múzeum)

Díjak, elismerések

Emlékezete

Vidor Ferike második férje, Gábor Andor Hét pillangó című kulcsregénye Maszatkáját második feleségéről, Vidor Ferikéről mintázta.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum. Petőfi Irodalmi Múzeum . (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  2. ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf. (Hozzáférés: 2019. október 22.)
  3. ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 1325/1889. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 8.)
  4. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi polgári halotti akv. 245/1970. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  5. ↑ Braun Jenő és Wechselmann Fanni házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1773/1914. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. november 8.)
  6. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. IV. ker. (belváros) állami házassági akv. 167/1919. folyószáma alatt.

Források