Komlóssy Emma
_Üdvözlünk minden olvasót, ma a Komlóssy Emma-ről fogunk beszélni. Ez ma nagyon széles és releváns téma, amely a _aspect1-től a _aspect2-ig terjedő szempontok széles skáláját fedi le. Komlóssy Emma egy nagyon befolyásos alak a _tema1 mezőnyben, és öröksége rányomta bélyegét a _tema2-re. A történelem során a Komlóssy Emma viták és csodálatok tárgya volt, vitákat és elmélkedéseket generált, amelyek túlmutatnak az időn. Ezért fontos, hogy elmélyedjünk eredetében, hatásában és jelentésében, hogy jobban megértsük jelentőségét a _tema3-ban és a _tema4-ben. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Komlóssy Emma különböző árnyalatait, és azt, hogy miként jelölt meg előtte és utána a _tema5-ben. Maradjon velünk a következő sorokért, hogy többet tudjon meg erről az izgalmas témáról._
| Komlóssy Emma | |
.jpg) | |
| Kossak József felvétele | |
| Született | 1877. július 8.[1] Vác |
| Elhunyt | 1944. december (67 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | színész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Komlóssy Emma témájú médiaállományokat. | |
Komlóssy Emma, eredeti neve Krausz (Vác,[2][3] 1877. július 8.[4] – Budapest, 1944. december) színésznő, népdal- és operetténekesnő. A Komlósi, később Komlóssy nevet valószínűleg nem hivatalosan vette fel, csak művésznévként használta.
Élete
Krausz Herman cipész és Pfeifer Száli leánya. Tanulmányai befejezése után Bölönyi József, a kolozsvári színház intendánsa szerződtette, 1899-ben a Gésák című operett Juliette szerepében mutatkozott be. 1901-től Debrecenben játszott, szerepelt Kassán is. Porzsolt Kálmán hívta Budapestre a Népszínházba (1903–1907), ahol először 1903. szeptemberben Huszka Jenő Bob hercegében lépett fel. A Pesti Napló korabeli kritikusa szerint: „Szép megjelenés, igazi primadonna-temperamentum, elegendő énektudás és a megszokottnál gazdagabb, csengőbb és erősebb hang” jellemezte. 1908-ban a Grand Kabaréban (Budapest, József krt 70.) lépett fel, 1909. augusztusban a Király Színház szerződtette. Ezután játszott a Budai Színkörben, a Városligeti Színkörben (1910), a Népoperában (1913), a Vígszínházban (1914) és 1915–1918 között a Népopera művésze volt. 1921–1923 között a budapesti Emke kabaréban lépett fel. Később egyre ritkábban volt látható, önálló estjein magyar nóták előadásával aratott sikert. 1944-ben a budapesti gettóban halt éhen.
Jegyzetek
- ↑ születési anyakönyv
- ↑ Komlóssy.hu
- ↑ Lexikonokban a születési helye Budapest, eredeti nevét nem adják meg.
- ↑ A váci orthodox izr. hitközség születési anyakönyve, 33/1877. folyószám.
Források
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Szerk. Schöpflin Aladár. Magyar színművészeti lexikon (1929–1931). Hozzáférés ideje: 2014. augusztus 20.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Komlóssy Emma. Színészkönyvtár. . (Hozzáférés: 2014. augusztus 20.)
- Komlóssy Emma. Komlossy.hu. (Hozzáférés: 2014. augusztus 17.)
További információk
- Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. Bp., Blaha Lujza Emlékbizottság, 1927.
- Leszler József: Nótakedvelőknek. Bp., Zeneműkiadó, 1986.
- Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- A magyar színművészet. Szerk. B. Virágh Géza. Bp., Országos Irodalmi Részvénytársaság, 1900.
