Komlós Vilmos

A mai világban a Komlós Vilmos olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki különböző területeken. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Komlós Vilmos alapvető szemponttá vált, amely személyesen és szakmailag egyaránt hatással van az emberek mindennapi életére. A Komlós Vilmos eredetétől napjaink relevanciájáig a különböző területek szakértőinek tanulmányozásának és elemzésének tárgya volt, sokféle véleményt és nézőpontot generálva. Ebben a cikkben a Komlós Vilmos-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk feltárni, a társadalmi vonatkozásaitól a globális gazdaságra gyakorolt ​​hatásáig, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet nyújtsunk erről a manapság annyira aktuális témáról.

Komlós Vilmos
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929)
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929)
SzületettKlein Vilmos
1893. január 29.[1]
Süllye[2]
Elhunyt1959. február 27. (66 évesen)[2]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaPintér Irma
(h. 1916–1959)
Gyermekei
Foglalkozásaszínész
SírhelyeFarkasréti temető (22-1-75/76)[3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Komlós Vilmos témájú médiaállományokat.

Komlós Vilmos (született Klein[4]) (Süllye, 1893. január 29.[5] – Budapest, 1959. február 27.)[6] magyar színész. Vadnay László Hacsek és Sajó című jelenetének klasszikussá vált figuráit Herczeg Jenő társaságában közel három évtizeden át alakították.[7]

Élete

Klein József kocsmáros és Meiszner Regina fiaként született. Egy műkedvelő társaság előadásán találkozott Salamon Bélával, akinek biztatására csatlakozott a csoporthoz. Rákosi Szidi színiiskolájának növendéke volt, majd tizenkilenc évesen már Szabadkán volt szerződésben. Négy évvel később Pécs, majd a Fővárosi Operettszínház következett. Rövid ideig bankigazgatóként is ténykedett. Utolsó vidéki állomáshelye Békéscsaba volt. Ezt követően több fővárosi kabaré (Terézkörúti Színpad, Pódium Kabaré, Kamara Varieté, Komédia[8] tagja. 1934-ben egy évre hűtlen lett a kabarékhoz és a Király Színházhoz szerződött.

1945 után ismét a Pódium Kabaré, majd a Vidám Varieté és a Népvarieté következett. Tagja volt a Művész Színháznak, valamint az Úttörő és Ifjúsági Színházaknak is. 1951-ben szerződött a Vidám Színpadhoz. Utolsó bemutatója is ott volt – 120 éven aluliaknak – 1959. január 19-én. A darabban játszó színésztársai voltak többek között: Herczeg Jenő, Salamon Béla, Kazal László, Alfonzó, Rozsos István, Zsolnai Hédi és Géczy Dorottya.

Házastársa Pintér Irma színésznő volt, akit 1916-ban Szabadkán vett nőül. Gyermekei – Komlós Juci és Komlós András[9] – hivatásának folytatói voltak.

Vidám emlékezése, 1940-ben, a Kalász Könyvkiadónál jelent meg, Hol volt, hol nem volt… címmel.

1982-ben Qualiton lemezen[10] jelent meg tizenegy – eredeti, Vadnay László által írt – Hacsek és Sajó jelenet.

Komlós Vilmos időtálló népszerűsége a dühöngő, kávéházi márványasztalt verő Sajó figurájától eredeztethető. A kiváló jellem- és epizódszínész alakja – relikviák híján – egyre inkább eltűnőnek látszik.

Szerepeiből

Színház

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1946–): 33. Ugyanitt kilenc színházi fotón is látható.[11]

Filmjei

  • Megölöm ezt a Hacsekot! (1932, rövidfilm)
  • Hacsek a Korzón (1932, rövid)
  • Kísértetek vonata (1933) – utas a vonaton
  • Vica, a vadevezős (1933) – Sajó
  • Iza néni (1933)
  • Mindent a nőért! (1933-34)
  • Hacsek és Sajó - A börtöntöltelék (1934, rövidfilm)
  • Hacsek és Sajó - Az égő nadrág (1934, rövidfilm)
  • Hacsek és Sajó - A két ültetvényes (1934, rövidfilm)
  • Meseautó (1934) – hentes
  • A királyné huszárja (1935) – Döbröközi Ödömér, színigazgató
  • Barátságos arcot kérek! (1935) – ügynök
  • Hol alszunk vasárnap? (1937, rövid) – Ladányi Hugó, irodavezető
  • Az én lányom nem olyan (1937) – kéményseprő
  • Beszterce ostroma (1948) – Bogdán, adóvégrehajtó
  • Janika (1949) – házmester
  • Állami áruház (1952)
  • Fel a fejjel (1954) – férfi a cirkuszban
  • 2x2 néha 5 (1954) – útjavító
  • Gábor diák (1956) – uzsorás
  • Dollárpapa (1956)
  • Vasvirág (1958)

Hang és kép

Jegyzetek

  1. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08286.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ a b c Freebase-adatdump. Google
  3. ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf. (Hozzáférés: 2019. szeptember 26.)
  4. ↑ Komlós Vilmos (magyar nyelven). Hangosfilm. (Hozzáférés: 2018. február 19.)
  5. ↑ Születési bejegyzése a losonci izraelita hitközség születési akv. 5/1893. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 1.)
  6. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XI. kerületi állami halotti akv. 206/1959. folyószáma alatt
  7. ↑ Az első opust 1928-ban mutatták be – egyes források szerint az évszám: 1929 – Nagy Endre kabaréjában, a Terézkörúti Színpadon.
  8. ↑ A Komédiában hasbeszélőként működött.
  9. ↑ Fiával tizenhárom alkalommal szerepelt azonos előadásban.
  10. ↑ LPX 16641
  11. ↑ 2011. április 6-i lekérdezés

Források