Ebben a cikkben elmélyülünk a Nagy Aranka lenyűgöző világában, feltárjuk annak számos oldalát, és felfedezzük mindazt, amit ez a téma/személy/randevú kínál. Az eredetétől a mai hatásig elmélyülünk történetében, relevanciájában és a társadalomra gyakorolt különféle módokon. Egy részletes elemzésen keresztül megismerjük annak fontosságát különböző kontextusokban, és azt, hogy hogyan formálta a minket körülvevő világot. Készülj fel egy felfedező és megismerő utazásra a Nagy Aranka-ről, amely kétségtelenül megújult és gazdagító perspektívát fog hagyni.
Nagy Aranka | |
![]() | |
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1930) | |
Született | 1882. március 30. Budapest[1] |
Elhunyt | 1972. január 20. (89 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | operaénekes |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Aranka témájú médiaállományokat. | |
Nagy Aranka, családi nevén Hochrein Aurélia Erzsébet (Budapest, 1882. március 30.[2] – Budapest, 1972. január 20.)[3] énekesnő.
Atyja Hochrein Lajos Károly Nándor, fővárosi iskolaigazgató-tanár volt, anyja Nagy Franciska. 1882. április 9-én keresztelték a budapest-erzsébetvárosi plébánián. Zenei tanulmányait Budapesten végezte Bellovics Imrénél, a Zenekedvelők Egyesülete igazgatójánál, majd Rákosi Szidi színiiskoláját látogatta. Első kísérlete Rajna Aranka néven a Népszínházban volt, a Bob herceg című operettben Annie szerepében. 1905-ben Kassára szerződött koloratúrénekesnőnek, ahol négy és fél éven át a közönség kedvence volt. 1910-ben Szegedre ment Almássy Endre társulatához, és itt is sok sikerben volt része mint koloratúr primadonnának. Innen 1914-ben Debrecenbe hívták meg, ahonnan egy évi működés után Győrbe kapott szerződést, dr. Patek Béla társulatához. Itt 1919-ben férjhez ment Lechner (Lehner) Ferenchez, a győri magyar vagon- és gépgyár igazgatójához és 1920-ban visszavonult a színipályától. Két hónappal 90. születésnapja előtt hunyt el özvegy nyugdíjasként Budapesten, halálát tüdőverőér vérrögös beékelődése okozta.