Sugár Gyula (színművész)

A mai világban a Sugár Gyula (színművész) visszatérő téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a populáris kultúrában betöltött relevanciája, akár a szakmai területen betöltött befolyása miatt, a Sugár Gyula (színművész) állandó vita tárgyává vált. A kezdetektől napjainkig a Sugár Gyula (színművész) rányomta bélyegét a mindennapi élet különböző területeire, ellentmondó véleményeket és szenvedélyes vitákat generálva. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Sugár Gyula (színművész) jelenségét, és elemezzük legrelevánsabb aspektusait, igyekszünk megérteni jelentőségét és lehetséges következményeit a jövőre nézve.

Ez a szócikk a színészről szól. Hasonló címmel lásd még: Sugár Gyula (egyértelműsítő lap).
Sugár Gyula
SzületettStärk Gyula
1890. november 22.
Budapest
Elhunyt1944. november (53-54 évesen)
nem ismert
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaszínész

Sugár Gyula, Stärk (Budapest, 1890. november 22.[1] – ?, 1944. november) színész.

Életútja

Stärk Salamon cecei (Fejér megye) születésű szabómester és Lichter Róza fiaként született. 1908-ban végezte el Rákosi Szidi színésziskoláját. Játszott a Jardin de Paris-ban, azután a Budapesti Színház szerződtette. Működött a Tivoliban, ahol a János vitéz filmszkeccs címszerepét 7 hónap alatt 470-szer játszotta. Szerződésben volt a Felvidéken Szabó Ferencnél és Kövessy Albertnél, majd Erdélyben járt, azután Almássy Endre, Faragó Ödön, Somogyi Kálmán stb. volt az igazgatója. 1911–12-ben Ungvárott, 1912–13-ban Szabó Ferencnél, 1914–15-ben Sopronban, 1915–16-ban Szabadkán és Makón, 1916 és 1926 között Szegeden, 1927–29-ben Pécsett szerepelt. 1930-ban a Pécsi Nemzeti Színház főrendezője. 1936–37-ben Tóváry Pál együttesében volt színész és rendező. 1939-ig kisebb társulatok tagja volt vidéken. 1917. május 8-án Szegeden feleségül vette Cserbák Margitot.[2] Két öccse is színész volt: Sugár Leó és Sugár Mihály. Fia Sugár (Stärk) László (1918–1992) színművész.

Fontosabb szerepei

  • Hejehuja báró (Leo Ascher)
  • Achmed bej (Leo Fall: Sztambul rózsája)
  • Radjami maharadzsa (Kálmán Imre: Bajadér)

Jegyzetek

  1. ↑ A pesti neológ izr. hitközség születési anyakönyve, 2378/1890. folyószám.
  2. ↑ A házasságkötés bejegyezve a szegedi állami házassági akv. 145/1917. folyószáma alatt.

Források