Tarnay Ernő

Ebben a cikkben elmélyülünk a Tarnay Ernő lenyűgöző világában, feltárva eredetét, hatását és mai relevanciáját. A történelem során a Tarnay Ernő döntő szerepet játszott a társadalom különböző szféráiban, befolyásolva mind a kulturális fejlődést, mind a technológiai fejlődést. Átfogó elemzésen keresztül megvizsgáljuk, hogy a Tarnay Ernő hogyan alakította a világról alkotott felfogásunkat, és hogyan generált alapvető vitákat a jelenlegi kontextusban való relevanciájáról. Ennek a cikknek az eredetétől a jövőbeli előrejelzésekig a célja, hogy átfogó képet adjon a Tarnay Ernő-ről, feltárva annak több oldalát és mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatását.

Tarnay Ernő
SzületettTrebitsch Ernő
1884. december 3.
Budapest
Elhunyt1940. június 16. (55 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SírhelyeFiumei úti sírkert (34-3-33)[1]

Tarnay Ernő, Trebitsch Ernő (Budapest, 1884. december 3.[2] – Budapest, 1940. június 16.)[3] színész, színházi rendező.

Élete

Trebitsch Ignác Hirsch (1850–1916) könyvelő és Becher Fanni (1859–1912) gyermekeként született zsidó családban. Rákosi Szidi színésziskolájában tanult. 1907 és 1915 között a Magyar Színház és a Király Színház egyesített társulatának színésze, majd 1912-től rendezője volt. 1915 és 1925 között a Magyar Színház főrendezőjeként működött. 1925-ben kinevezték a Belvárosi Színház igazgatóhelyettesévé. 1926–27-ben ismét a Magyar Színházhoz szerződött. 1927 és 1930 között a Szegedi Városi Színháznál dolgozott művészeti igazgatóként és rendezőként, majd egy évig színészként. 1931-ben visszatért Budapestre, ahol megkapta a Belvárosi Színház főrendezői állását. 1932–1933-ban a Magyar Színház főrendezője és színésze, 1933-től haláláig a Vígszínház rendezője volt.

Felesége T. Oláh Böske (1890–1969) színésznő volt, akit 1916. szeptember 30-án Budapesten, a Terézvárosban vett nőül.[4] Gyermekük Tarnay Vera.

Rendezései

  • Birabeau: Fiam a miniszter (1936)
  • Csathó Kálmán: Fűszer és csemege (1938)
  • Molnár Ferenc: A vörös malom
  • Molnár Ferenc: Játék a kastélyban
  • Bourdet: Fehér és fekete (1938)

Főbb szerepei

  • Gorkij: Éjjeli menedékhely – Aljoska
  • Shakespeare: Hamlet – Laertes
  • Jókai Mór: Az új földesúr – Garamvölgyi Aladár
  • Bisson: A névtelen asszony – Raymond
  • Rostand: A sasfiók – Metternich
  • Echegaray: Az utolsó csók – Pablo

Jegyzetek

Források