Ebben a cikkben elmélyülünk a Verbőczy Ila lenyűgöző világában, feltárva eredetét, jelentését és relevanciáját a mai társadalomban. A Verbőczy Ila az évek során érdeklődés és vita tárgya volt, felkeltette az akadémikusok, a szakemberek és a kíváncsiak érdeklődését. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a történelemre gyakorolt hatásáig a Verbőczy Ila kitörölhetetlen nyomot hagyott a társadalomban, izgalmas és folyamatosan fejlődő tanulmányi témává vált. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Verbőczy Ila különböző aspektusait, fontosságát és hatását a különböző területeken, átfogó képet adva erről a jelenségről, amely oly sok ember figyelmét felkeltette.
Verbőczy Ila | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Weisz Ilona Erzsébet |
Született | 1907. október 16.[1] Budapest[2] |
Elhunyt | 1968. július 12. (60 évesen)[3] Budapest[2] |
Sírhely | Kozma utcai izraelita temető |
Tevékenység |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Verbőczy Ila témájú médiaállományokat. | |
Verbőczy Ila, eredeti neve: Weisz Ilona Erzsébet (Budapest, 1907. október 16.[4] – Budapest, 1968. július 12.) magyar énekművész, operetténekesnő. Férje Forrai György (1907–1984) zeneszerző volt.
Szülei: Weisz Gyula és Klein Fanni voltak.[5] Rákosi Szidi színésziskolájában tanult. 1929–1930, valamint 1934–1935 között a Király Színház tagja volt. 1930-tól 1931-ig a Terézkörúti Színpad művésze volt. 1931 és 1933 között a Bethlen téri Színpadon szerepelt. 1935-ben a Városi Színházban játszott.
Számos hangversenyen vett részt a Zeneakadémián és állandó szereplője volt a Magyar Rádiónak.
Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található (5B-2-1).