Ungvár

Megjelenés áthelyezés az oldalsávba elrejtés
Ungvár (Ужгород)
Ungvár központjának látképe az Zakarpatye hotel erkélyéről
Ungvár központjának látképe az Zakarpatye hotel erkélyéről
Ungvár címere
Ungvár címere
Ungvár zászlaja
Ungvár zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja (1946. január 22. – )
JárásUngvári járás (2020–)
KözségUngvár község (2020–)
Rangterületi jelentőségű város
Alapítás éve9. század
PolgármesterViktor Sadej (ügyvivő)
Irányítószám88000
Körzethívószám+380 312
TestvértelepüléseiLista
Népesség
Teljes népesség115 449 fő (2022. jan. 1.)
Magyar lakosság8 000
Népsűrűség1770 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság169 m
Terület65 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 37′ 26″, k. h. 22° 17′ 42″48.623888888889, 22.29548.623889°N 22.295000°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 26″, k. h. 22° 17′ 42″48.623888888889, 22.29548.623889°N 22.295000°E
Ungvár (Kárpátalja) Ungvár Ungvár Pozíció Kárpátalja térképén
Ungvár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ungvár témájú médiaállományokat.

Ungvár (ukránul Ужгород , ruszinul Ужгород , oroszul Ужгород , szlovákul és csehül: Užhorod, németül: Ungwar, jiddisül אונגװיר ) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalja területi székhelye, legnagyobb települése.

Fekvése

Az Alföld északkeleti peremén, a Vihorlát–Gutin-hegyvidék délnyugati részén, ahol a Vihorlát és a Szinyák-hegység között futó Ung folyó kiér az Alföldre, az Ung két partján, az ukrán-szlovák határ mellett fekszik.

Éghajlat

Ungvár (1981–2010, extrém: 1947– ) éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)13,317,225,429,733,435,038,638,435,926,123,315,638,6
Átlagos max. hőmérséklet (°C)1,33,79,816,722,024,626,926,621,215,48,32,715,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−4,8−3,70,65,510,413,115,014,510,35,71,4−3,05,5
Rekord min. hőmérséklet (°C)−28,2−26,3−17,5−6,9−4,41,55,44,4−2,2−9,3−21,8−24,7−28,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)545043497475787373565768750
Havi napsütéses órák száma598714219024624927425319215163461952
Forrás: Pogoda.ru.net, NOAA (sun, 1961–1990)


Története

A népvándorlás időszakában a területén kelta, gall, római, kun, longobárd, szláv, avar és bolgár törzsek fordultak meg.

Források szerint a Vereckei-hágón átkelt magyar seregek 894-ben foglalták el Ungvárt Laborc fejedelemtől. Anonymus krónikája szerint Ungváron adta át Álmos fiának, Árpádnak a fővezérséget. Innen eredhet Árpád „hungvári vitéz” elnevezése.

Az ungvári vár

Ungvár a 910. században leginkább a város területén álló várat jelentette. A vár megépítését illetően többféle elmélet létezik. Egyes teóriák szerint a vár szláv erődítmény volt Ungográd néven, míg mások szerint a betelepülő magyarok alapították a várat, amely a honfoglalást követő, de leginkább az Árpád-házi időkben kétségkívül magyar végvárként szolgált. Az I. (Szent) István által alapított várispánságok egyike volt Ungvár, amelyhez 18 község tartozott. Fontos továbbá szólni arról, hogy a környék lakói leginkább várjobbágyok, várcselédek voltak. Ez a nagy arány leginkább az Árpád-házi királyok halicsi hadjáratai miatt volt szükségszerű.

Az 1241. évi tatárjárás súlyos károkat okozott a várban. Ezt követően, 1248 IV Béla szabadító adománylevéllel városi ranggal és jogokkal felruházta Ungvárt. Akkor alakult ki a vármegyerendszer, és Ungvár Ung vármegye része lett.

A városháza

1320 körül került Ungvár vára az olasz származású Drugeth család kezére, akik hozzáláttak a vár újjáépítéséhez. Ekkor költöztek a városba leginkább német, flamand és olasz telepesek, akik hamar felvirágoztatták a kereskedelmet. Ekkor épült új híd az Ung folyón. 1384-ben, kevéssel halála előtt Drugeth I. László behívta a pálos szerzetesrendet, akik 1430-ig működtették itt iskolájukat. 1430-ban Ungvár szabad királyi város kiváltságos címet kapott, ez egyben a városi polgárság megerősödését is jelentette. A 1617. században különböző manufaktúrák jöttek létre a városban.

A reformáció idején Ungvár komoly protestáns központtá alakult. 1598-ban megalakult a református iskola is. 1610-ben azonban Pázmány Péter visszatérítette Drugeth Györgyöt a katolikus hitre, majd 1646-ban Jakusits Anna (Drugeth János özvegye) áttelepítette a homonnai jezsuita rendi kolostort a városba. Ebben az időszakban komoly vallási harcok indultak a német protestáns telepesek és a jezsuiták között.

1646. április 24-én az ungvári vár kápolnájában jött létre az Unió, amelynek értelmében a magyarországi ortodox egyház áttért a római pápa fennhatósága alá. Így új vallás született a városban, a görögkatolikus felekezet.

A Rákóczi-szabadságharc leverésével a Habsburg-ellenesnek minősített Ungvár fokozatosan elvesztette kiváltságait, 1740-ben úgynevezett kamarás város lett.

1769-ben Ung vármegye székhelye Nagykaposról Ungvárra került át. Ekkor épült meg a ma is álló vármegyeháza. 1775 körül került át Munkácsról a görögkatolikus püspökség központja. II. József türelmi rendelete után kezdődött meg a zsidók bevándorlása elsősorban Galíciából, akik hamar a korábban leginkább görög kézen lévő kereskedelem nagy részét magukénak tudhatták.

Ungvár 1933-as, csehszlovák időkből származó térképe A régi ungi vármegyeháza A görögkatolikus tanítóképző (1902)

1847-ben Petőfi Sándor „Úti levelei”-ben még lesújtó véleménnyel számolt be Ungvárról, azonban a város a szabadságharc bukása után fokozatos fejlődésnek indult: megkezdődött az utcák kövezése (1850), a csatornázás (1855), a tűzveszélyes tetőszerkezetek átalakítása. 1872-ben épült meg a Magyar Északkeleti Vaspálya Társaság tulajdonát képező Csap – Ungvár vasútvonal, amely az államosítás során hamar a Magyar Államvasutak kezébe került. Ezt követően a város kulturális, gazdasági élete hirtelen fellendült: iskolák, közintézmények épültek, pénzintézetek, takarékszövetkezetek létesültek.

A trianoni békeszerződés előtt Ung vármegye rendezett tanácsú városa.

1919 és 1938 között a város Csehszlovákiához tartozott. Ekkor épült ki a város „kormányzósági negyede”, a Galagó, az egykori vásártéren. A város soknemzetiségű jellegét mutatta az 1930-as népszámlálás is. Az 1938-as bécsi döntést követően ismét Magyarországhoz tartozott a Kárpátaljai Kormánybiztosság Ungi közigazgatási kirendeltsége székhelye lett, bár sem annak, sem a helyreállított vármegyének nem volt része, mivel törvényhatósági jogú várossá alakult.

A Vörös Hadsereg 1944. december 27-én foglalta el a várost, és 1945-ben, akárcsak egész Kárpátalja, az Ukrán SZSZK részeként Ungvár is a Szovjetunióhoz került.

Ukrajna 1991-es függetlenedésével Ungvárnak fokozatos leépítésekkel kellett szembenéznie, megszűntek a nehézipari üzemek, a szolgáltatás nagy mértékben romlott, ám a rendeződő magyar–ukrán, illetve szlovák–ukrán kapcsolatokkal Ungvár új fejlődési időszakba lépett.

Népessége

1910-ben 16 919 lakosából 13 590 magyar, 1219 szlovák, 1151 német, 641 rutén volt. Ebből 5481 római katolikusnak, 5305 izraelitának, 4473 görögkatolikusnak, 1368 reformátusnak vallotta magát.

1930-as népszámláláson a város 27 000 fős lakosságát 8030 cseh vagy szlovák, 6260 ruszin, 5897 zsidó, 4499 magyar, 508 német és 53 lengyel, illetve néhány cigány nemzetiségű alkotta.

A város lakossága 115 600 fő, ebből  89900 ukrán (és ruszin), 11 100 orosz, 8000 magyar, 2500 szlovák, 1700 cigány (a 2001-es népszámlálás adatai alapján). A város lakossága 2011. január 1-jén 116 423 fő volt.

Önkormányzat és közigazgatás

Ungváron magyar főkonzulátus működik.

Gazdaság

Élelmiszeripar, bútoripar.

Közlekedés

Vasútállomás

Fontos közúti közlekedési csomópont. A Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonalon vasútállomása és nemzetközi repülőtere van. A város határában található az Ungvár-Felsőnémeti közúti határátkelő.

Kultúra

Ungvár Kárpátalja kulturális központja. Itt működik az Ungvári Nemzeti Egyetem tíznél több karral, köztük a Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Karral.

Innen sugározza műsorát számos televízió és rádió. Könyv- és lapkiadók tucatjai jelentetik meg kiadványaikat, a városban több színház is működik. Minden évben megrendezik a nemzetközi színházi fesztivált, melyen magyarországi színházak is részt vesznek.

Ungvár az első világháborúig a történelmi Magyarország egyik keleti kulturális centruma volt, Trianon után magyar jellegét részben, majd a második világháború után szinte teljesen elvesztette. Építészeti szempontból a csehszlovák érában (1920–1938) fejlődött a legtöbbet, ekkor alakult ki a nagyrészt máig sértetlen városkép (míg a belváros belső utcái még az Osztrák–Magyar Monarchia stílusát őrzik). 1945 után a város mind építészeti, mind egyéb kulturális tekintetben a szovjet szocreál és proletkult hatása alá került, régi jellegét fokozatosan elvesztette.

A Szovjetunió széthullása és a független Ukrajna megalakulása után néhány krízises esztendő elteltével Ungvár kultúrája újra fejlődésnek indult, ám tekintettel arra, hogy a lakosságnak mára kevesebb mint 10%-a magyar, ebben leginkább keleti, így főleg ukrán hatások érvényesülnek.

Megemlítendő az is, hogy a város kulturális életében a második világháborúig jelentős szerepet játszott a (főleg magyar ajkú) zsidó értelmiség, míg az utóbbi esztendőkben Ungvár a magát kárpátaljai őslakosnak tekintő, eredetileg főként a hegyvidék falvakban élő ruszinságnak is a kulturális központja lett.

Látnivalók

Skanzen

Híres emberek

Az Ung télen Az Avangárd Stadion Mária Terézia Park

Ungváron született:

Ungváron töltötte életének utolsó évét és itt hunyt el 1796. október 20-án Dayka Gábor költő, pap, tanár.

Itt hunyt el 1941. december 8-án Kozma Miklós magyar belügyminiszter, Kárpátalja kormányzója.

Itt végezték ki 1946-ban Bródy András (Andrej Bródy) ruszin miniszterelnököt, két miniszterével, Demkó Mihállyal (Mihai Demkóval) és Fenczik Istvánnal (Sztepan Fenczikkel) együtt.

Az ungvári Kálvária-temetőben helyezték végső nyugalomra 2015. december 19-én Szikura József botanika professzort, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagját, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorát.

Testvérvárosai

Tarasz Hrihorovics Sevcsenko szobra a kárpátaljai területi adminisztráció székháza előtt

Jegyzetek

  1. Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2022 року. Ukrán Statisztikai Hivatal
  2. Pogoda.ru.net (orosz nyelven). Weather and Climate for Uzhhorod. . (Hozzáférés: 2019. december 13.)
  3. Uzgorod (Uzhhorod) Climate Normals 1961–1990. National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2017. február 8.)
  4. Mészáros Károly: Ungvár története; Pest, 1861, 20. old.
  5. A Magyar Szent Korona országainak 1910. évi népszámlálása (PDF) pp. 262-263.. Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal, 1912. . (Hozzáférés: 2015. április 22.)
  6. About number and composition population of ZAKARPATTIA REGION by data All-Ukrainian population census '2001 (angol nyelven). All-Ukrainian population census '2001. State Statistics Committee of Ukraine, 2004. . (Hozzáférés: 2016. február 5.) A 2001-es népszámlálás kárpátaljai adatai] (angolul)
  7. Külképviseletek (magyar nyelven). Külgazdasági és Külügyminisztérium, 2015. december 14. (Hozzáférés: 2015. december 17.)
  8. Utazási tanácsok országonként – Ukrajna (magyar nyelven). Külgazdasági és Külügyminisztérium Konzuli Szolgálat, 2015. december 14. (Hozzáférés: 2015. december 17.)
  9. Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kar (magyar nyelven). Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kar, 2013. (Hozzáférés: 2015. december 17.)

Források

További információk