A Apor Noémi kontextusában egyre helyénvalóbbá válik ennek a témakörnek a fontosságával és relevanciájával foglalkozni. A Apor Noémi hosszú ideje felkeltette a különböző tudományágak képviselőinek figyelmét, szenvedélyes vitákat, sőt vitákat generálva. A kezdetektől napjainkig a Apor Noémi jelentős hatást gyakorolt a különböző szektorokra, nemcsak az emberek gondolkodását és cselekvését befolyásolta, hanem a politikákat, a gazdaságot és a társadalom egészét is. Ezért elengedhetetlen a Apor Noémi minden oldalának teljes körű feltárása, hogy megértsük valódi hatókörét és hatását a mai világban.
Apor Noémi | |
Született | Várkonyi Noémi 1918. május 8.[1] Budapest[2] |
Elhunyt | 2005. június 29. (87 évesen)[1] |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Fábri Zoltán (1947–1994) |
Gyermekei | egy gyermek: Fábri Péter |
Szülei | Várkonyi Titusz |
Foglalkozása | színész |
Kitüntetései | Jászai Mari-díj (1975) |
Sírhelye | Farkasréti temető (32/2-1-159/G)[3] |
Díjai | |
Jászai Mari-díj | |
Apor Noémi, eredeti neve: Várkonyi Noémi, házassága révén Fábri Zoltánné (Budapest, 1918. május 8. – 2005. június 29.) Jászai Mari-díjas (1975) magyar színésznő. Várkonyi Zoltán testvére, Fábri Zoltán felesége.
Zsidó származású szülők gyermeke.[4] Édesapja, Várkonyi Titusz (1882–1954) újságíró[5] és édesanyja, Grosz Julianna 1912. február 7-én kötöttek házasságot Budapest VII. kerületében.[6] Várkonyi Noémi néven született, egy bátyja volt, Várkonyi Zoltán,[7] valamint egy húga, Várkonyi Katalin.[8]
1941-ben végzett az Országos Színészegyesület színészképző iskolájában. 1945–1949 között a Művész Színház tagja volt. 1950–1952 között az Úttörő Színházban játszott. 1952–1954 között az Ifjúsági Színházban szerepelt. 1953-ban filmezett először. 1954-ben szerződött a Nemzeti Színházhoz. 1974-től a Pannónia Filmstúdió, 1975-től pedig a Mafilm színésznője volt.
Giraudoux Trójában nem lesz háború című drámájában Kassandra, Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényének G. Baty-féle feldolgozásában Jelizavjéta figuráját alakította. A Csodák országa mesejátékban mint Dima, a kisfiú szerepelt. Magdaléna volt Federico García Lorca Bernarda Alba háza, az utcalány Miroslav Krleža Léda és Cathlee Eugene O’Neill Hosszú út az éjszakába című drámájában. Főként drámai karakterfigurákat alakított. Emlékezetes szerepe férje, Fábri Zoltán Utószezon című filmjében a Vöröshajú nő.
1947-ben házasságot kötött Fábri Zoltán (1917–1994) filmrendezővel. Egy fiuk született: Fábri Péter (1950–2010) fotóművész.[9]
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 33.[10]
|
|