Csorba István (színművész)
Mai cikkünkben a Csorba István (színművész) témáját szeretnénk alaposan megvizsgálni. A történelem során a Csorba István (színművész) alapvető szerepet játszott számos területen, a politikától a tudományig, a kultúráig és a művészetig. Ez egy olyan téma, amely vitákat és vitákat váltott ki, de inspirációt és innovációt is jelentett. Ebben a cikkben a Csorba István (színművész)-hez kapcsolódó különböző szempontokat elemezzük, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Szakértői interjúkkal, közelmúltbeli kutatásokkal és személyes elmélkedésekkel elmélyülünk a Csorba István (színművész) izgalmas világában, hogy jobban megértsük jelentőségét és hatását a mai világban. Ne hagyja ki ezt a lenyűgöző Csorba István (színművész) túrát!
| Csorba István | |
| Született | 1922. január 16.[1] Budapest |
| Elhunyt |
Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | színész |
| Kitüntetései | Jászai Mari-díj (1964) |
| Színészi pályafutása | |
| Aktív évek | 1947–1981 |
| Tevékenység | színész |
| Díjai | |
| Jászai Mari-díj | |
| 1964 | |
Csorba István (Budapest, 1922. január 16. – Budapest, 1981. szeptember 1.) Jászai Mari-díjas magyar színész.
Életpályája
1946-ban végezte el az Országos Színészegyesület színiiskoláját. Ezután a kecskeméti Katona József Színházba szerződött, 1947-től 1958-ig volt a társulat tagja. 1958-ban a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz szerződött. 1962-ben Budapestre költözött és a Fővárosi Operettszínház művésze lett. Budapesti működése után 1966-tól ismét Kecskemétre, majd 1969-ben Kaposvárra szerződött, ahol hét évig volt a társulat tagja. 1977-ben ismét a fővárosban lépett fel, a budapesti Gyermekszínház művésze lett. 1978-tól haláláig a Vidám Színpad társulatának tagja volt. Szinte minden szerepre alkalmas volt, prózai szerepekre ugyanúgy mint operettre, vagy gyermekdarabok előadásainak szerepére.
Színpadi szerepei
- Ragueneau (Rostand: Cyrano de Bergerac)
- Doolittle (Lerner–Loewe: My Fair Lady)
- Zsupán (ifj. Johann Strauss: A cigánybáró)
- Falstaff (Shakespeare: A windsori víg nők)
- Böffen Tóbiás (Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok)
- Falke (ifj. Johann Strauss: A denevér)
- Főúr (Bródy Sándor: A tanítónő)
- Csang (Lehár Ferenc: A mosoly országa)
- Marco (Arthur Miller: Pillantás a hídról)
Rendezései
- Fényes Szabolcs: Baj van Rómeóval
- Hamupipőke
- Eisemann Mihály: Egy csók és más semmi
Filmjei
Játékfilmek
- Forró mezők (1949)
- Hattyúdal (1963)
- Jelbeszéd (1974)
Tévéfilmek
- A mikádó (1974)
- Pomádé király új ruhája (1979)
- Alfonshow (1980)
- Rest Miska (1981)
A rádióban
- Számos hangjáték szereplője volt.
- A Rádió Kabarészínház 1975 nyarán sorozatműsort készített, lehetőséget adva a vidéki színházak és művészeik országos bemutatkozására. A sorozat címe: „Vidéki színházak fesztiválja” volt. A kaposvári színház műsorának keretjátékát írta és játszotta Verebes István és Kern András. Az legsikeresebb szám címe: „Helló Hami” volt. A jelenet írója és „Hamlet” alakítója is Csorba István volt.
- Ezt követően számos alkalommal lépett fel a kabarészínházban. Egyik legsikeresebb száma a hetvenes évek végén bevezetett villamos-buszjegy lyukasztót kifigurázó paródia volt.
Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
További információk
- Csorba István a PORT.hu-n (magyarul)
- Csorba István az Internet Movie Database-ben (angolul)
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC02469/02872.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ http://resolver.szinhaztortenet.hu/person/OSZMI964
- ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). Internet Movie Database . (Hozzáférés: 2019. október 12.)