B. Marton Erzsi
A mai világban a B. Marton Erzsi nagyon fontos és sok ember számára érdekes téma lett. Különféle területeken vita és vita tárgyává vált, legyen szó személyes, szakmai vagy tudományos szinten. A B. Marton Erzsi hatása jelentős mértékben érezhető a társadalomban, ellentmondó véleményeket generált, és olyan kutatásokat és tanulmányokat indított el, amelyek mélyebben próbálnak elmélyülni a következményeiben. Megalakulása óta a B. Marton Erzsi emberek millióinak figyelmét keltette fel szerte a világon, valódi érdeklődést váltva ki, és arra motiválta a szakembereket és szakértőket, hogy foglalkozzanak a különböző szempontokkal és dimenziókkal. Ebben az összefüggésben fontos teljes mértékben feltárni a B. Marton Erzsi mai szerepét és a mindennapi életre gyakorolt hatását, valamint elgondolkodni a jövőbeni vetületén.
| B. Marton Erzsi | |
 | |
| Született | Marton Erzsébet Eszter Etelka 1885. május 2. Újfehértó |
| Elhunyt | 1925. augusztus 20. (40 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | színész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz B. Marton Erzsi témájú médiaállományokat. | |
B. Marton Erzsi, teljes nevén: Marton Erzsébet Eszter Etelka, névváltozat: Marthon (Újfehértó, 1885. január 2. – Budapest, 1925. augusztus 20.) színésznő, az első világháború alatt a magyar némafilm sokat foglalkoztatott sztárja.
Életútja
Marton Bertalan és Lekly Berta leánya. Az Országos Színészegyesület színésziskoláját végezte 1909-ben, majd tanulmányai befejeztével különböző vidéki színpadokon szerepelt. 1912. február 20-án Balla Kálmán színigazgató felesége lett, 1921. június 21-én váltak el. 1916 őszén a Magyar Színházhoz szerződött, ahol a Királynőm, meghalok érted!... című drámában tűnt fel. Itt igen szép jövőt jósoltak neki, mert nemcsak jó színésznő volt, de gyönyörű asszony is, az egyik legszebb színpadi jelenségnek tartották. 1918–19-ben fellépett az Intim Kabaréban, majd 1919-ben a Vígszínházban. 1920-ban Berlinben filmezett, azonban nem ért el átütő sikert, így visszavonult. Öngyilkosságot követett el, veronálmérgezésbe halt bele.
Filmszerepei
- Tavasz a télben (1917)
- A csúnya fiú (1917) – a bankár felesége
- Az utolsó hajnal (1917) – Mary hercegnő (holland verzióban: Illna/Princess Halasdane)
- A napraforgós hölgy (1918, befejezetlen) – kalaposlány
- Az ördög (1918) – Jolán
- Farsangi mámor (1921) – Mary
Jegyzetek
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/00524.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
Források
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. III. kötet (Komló-kert – Püspöki Imre). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. . 212. o.
- Hangosfilm
