Jelenleg a Kertész Gábor nagy jelentőséggel bír a társadalom különböző területein. Hatása érezhető volt a gazdaságban, a politikában, a kultúrában és az emberek mindennapi életében. Ez a jelenség nagy érdeklődést váltott ki, és vitákat váltott ki különböző szektorokban, akik igyekeznek megérteni a Kertész Gábor következményeit és következményeit a mai társadalomban. Ez az oka annak, hogy döntő fontosságú, hogy alaposan megvizsgáljuk ezt a kérdést, elemezve annak okait, hatásait és lehetséges megoldásait az általa jelentett kihívások kezelésére. Ebben a cikkben átfogóan foglalkozunk a Kertész Gábor hatásával a modern élet különböző aspektusaira, azzal a céllal, hogy az olvasó teljes és részletes képet adjon erről a mai kérdésről.
Kertész Gábor | |
![]() | |
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929) | |
Született | Kaminer Oszkár 1903. október 16.[1] Budapest VII. kerülete |
Elhunyt | 1985. november (82 évesen)[2][3][4] Los Angeles |
Állampolgársága | |
Foglalkozása | színész |
Sírhelye | Forest Lawn Memorial Park |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kertész Gábor témájú médiaállományokat. | |
Kertész Gábor, 1917-ig Kaminer Oszkár,[5] külföldön: Gabriel Curtiz (Budapest, Erzsébetváros, 1903. október 16.[6] – Los Angeles, 1985. október 28.) magyar színész. Kertész Mihály filmrendező testvéröccse.
Kaminer Izsák (Ignác) szobafestő, dohánytőzsdés és Natt Golde (Nath Aranka Aurélia) gyermekeként született a Wesselényi utca 33. szám alatt. Egy évig az Országos Színészegyesület színiiskolájában tanult, majd 1921-től Kaposváron játszott Mariházy Miklós társulatában. 1923–1924-ben a budai Várszínház tagja volt. 1924 őszétől Miklósy Gábor színtársulatában Nagykőrösön és Gyöngyösön szerepelt, majd 1926-ban Miskolcra szerződött. 1926 őszétől 1930-ig a budapesti Városi Színház tagja volt, de fellépett a Budai Színkörben is. 1931–32-ben a Fővárosi Operettszínházban szerepelt, ahol nagy sikert aratott Honthy Hanna partnereként. 1933-ban a Király Színházban szerepelt, majd olaszországi turnéra indult. 1934-ben a Royal Orfeumban, a Pesti Színházban és a Fővárosi Operettszínházban, 1935-ben a Budai Színkörben és a Király Színházban, 1936 és 1938 között a Városi Színházban és az Erzsébetvárosi Színházban lépett fel. 1939-ben az Egyesült Államokba emigrált, ahol bátyja segítségével filmekben és a televízióban szerepelt, illetve dolgozott segédrendezőként, vágóként és díszlettervezőként is.