A mai világban a Nagykőrös a társadalom nagy részét alapvetően érdeklő témává vált. Akár a gazdaságra, a politikára, a kultúrára vagy az emberek mindennapi életére gyakorolt hatása miatt, a Nagykőrös olyan elem, amely nem marad észrevétlen. A történelem során a Nagykőrös vita, tanulmányozás és elmélkedés forrása volt, és ma is releváns és aktuális téma. Ezért elengedhetetlen, hogy elmélyítsük a Nagykőrös-ről szerzett ismereteinket, megértsük különböző oldalait és dimenzióit, és elgondolkodjunk életünkben betöltött fontosságán. Ebben a cikkben elmélyülünk a Nagykőrös izgalmas világában, feltárva annak különböző aspektusait és a kortárs világra gyakorolt hatását.
Nagykőrös | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Nagykőrösi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Dr. Körtvélyesi Attila (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 2750 | ||
Körzethívószám | 53 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 23 016 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 103,49 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 227,94 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 01′ 59″, k. h. 19° 47′ 02″47.033056°N 19.783889°EKoordináták: é. sz. 47° 01′ 59″, k. h. 19° 47′ 02″47.033056°N 19.783889°E | |||
Nagykőrös weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykőrös témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nagykőrös város Pest vármegyében, a Nagykőrösi járásban.
Budapesttől körülbelül 80 kilométerre délkeletre fekszik, Cegléd és Kecskemét között félúton. Az Alföldön, a Duna–Tisza közi homokhátságon terül el. A város területének kb. 35%-a erdő,[3] uralkodó fafajtája a tölgy, a nyár, az akác és a kőris. A város neve az utóbbiból származik.
A szomszédos települések: északon Nyársapát, északkeleten Törtel, keleten Kocsér, délkeleten Szentkirály, délen Kecskemét, nyugaton Lajosmizse, északnyugaton pedig Csemő.
Legfontosabb megközelítési útvonala ma a Ceglédet Kecskeméttel összekötő 441-es főút, amely észak-déli irányban haladva szeli át a várost; hajdan ugyanakkor közvetlen közúti kapcsolatban állt a fővárossal is (erre utal többek közt a Budapesten ma is meglévő Nagykőrösi út elnevezés is). A régi országút formálisan ma is megvan, 4601-es számozással halad át a nagykőrösi belvároson, a 411-eshez képest majdnem pontosan keresztirányban, valójában azonban inkább csak Tiszakécske és Lajosmizse felé biztosít összeköttetést, mivel Gyál és Csemő között hosszú szakaszai földútként húzódnak.
Megközelíthető a város Szolnok felől is, a 4613-as, Abony felől a 4611-es, Kiskunfélegyháza irányából pedig a 4614-es számú utakon. Nyugati határszélén egy szakaszon elhalad a 4608-as út is, de lakott területeket ott nemigen érint.
A várost a hazai vasútvonalak közül a Cegléd–Szeged-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt, Nagykőrös vasútállomás. Az állomás a város belterületének nyugati szélén található, a központtól közel 3 kilométerre, közúti megközelítését a 4601-es útból kiágazó 46 313-as számú mellékút biztosítja.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 24 016 | 23 795 | 23 424 | 23 116 | 23 052 | 23 016 |
2013 | 2014 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2022-es népszámlálás során a lakosok 86,87%-a magyarnak, 1,12% cigánynak, 0,29% németnek, 0,20% románnak mondta magát (12,95% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: katolikus 18,57%, református 18,44%, evangélikus 0,24%, más keresztény felekezet 1,19%, felekezeten kívüli 17,30% (44,08% nem nyilatkozott).[4]
Területét már az őskőkor óta lakják.
Nevét 1266-ban említette először oklevél Kalanguerusy (Kalánkőröse) néven, ekkor a Bor-kalán nemzetség erdeje volt, majd egy 1276-os pápai megerősítésben Qenrus, Keurus néven említették, ekkor már mint falu szerepelt.
A város és környéke a Bár–Kalán nemzetséghez tartozott a honfoglalás után. A tatárjárás a Nagykőrös határában lévő kis falvak nagy részét elpusztította.
Először egy 1266-ban IV. Béla király által kiadott oklevélben említik nevét, amelyet a kőrisfáról kapta, címerében is ez látható. I. Lajos királytól kapott mezővárosi rangot.
1307-ben Károly Róbert király is tartózkodott a városban.
A török uralom alatt khász város volt, aminek köszönhetően a török pusztítások elkerülték. A reformáció igen hamar eljutott ide. Ekkor alapították református gimnáziumát.
Nagykőrös a 18. században viszonylagos autonómiát élvezett, az 1820-as években a mezőváros megváltotta magát földesuraitól, szabadalmas mezőváros lett.
Leírás a településről a 18. század végén:
"KŐRÖS: Nagy Kőrös. Contractionalis hely, ’s magyar mező Város Pest Várm. föles Ura G. Keglevics, Forgách, Sztáray, és több Urak, lakosai többnyire reformátusok, kevés katolikusok, és evangelikusok, fekszik Kecskeméthez 1, Abanyhoz 1 3/4, Irsához 1 1/2 statióra. határja tanyákra vagyon el osztva, holott kiki földgyét tetszése szerint munkállya, földgye terem mindenféle gabonát, tiszta búzát középszerűen, szőlő hegye nagy, mellyben sok gyűmöltsös fáji vannak, a’ Pogáts almából, és a’ nevezetes jó ízű Pongrádi tseresnyéből Pesten sok pénzt szoktak bé venni, szarvas marhát elegendőt, de leg inkább birkát tartanak, van benne Királyi élet tárház, és a’ Vármegyének Kvartélyháza, (nevezetes itten hogy a’ Város előtt folytt pereknek első apellatorium forumja, a’ járásbéli fő Szolga Bíró;) erdeje tsekély, szép kellemetes szilfás ligettyei vannak, postája, oskolája, és vendégfogadója is van" (Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)
Az 1848-as szabadságharc alatt Kossuth toborzókörútján ide is ellátogatott. A forradalom után élte Nagykőrös a virágkorát, mikor is több akadémikus is a gimnáziumban tanított, köztük Arany János.
1853-ban Pest és Nagykőrös között megindult a vasúti közlekedés.
1860. december 2-án véres népzavargás tört ki a településen. Hatszáz nagykőrösi megrohamozta a pénzügyőrségi kaszárnyát, betörte az ajtókat és ablakokat, megverte a pénzügyőröket, leszedte a császári sasokat a hivatali épületekről és beverte a helyben lakó zsidók ablakait. A lázongást a dohányárusítás szabályainak betartatása váltotta ki, a pénzügyőrök tiltott dohányárusításért két embert letartóztattak. A dohány ti. jövedéki termék volt, a dohánytermelők nem árusíthatták szabadon a piacokon a dohányleveleket. A zavargás utáni hetekben a pénzügyőrök elkerülték a városi piacot, a nép "vérszemet kapott" és újból elkezdték a dohányleveleket árulni. 1861. január 5-én a városháza előtti téren összegyűlt nép megrohamozta városházát, meghúzták a református templom vészharangját és követelték a fináncok kiadatását. A városháza egyik szobájába beszorított pénzügyőröket az időközben megérkező katonaság szabadította ki. Az elvonuló fináncokat és katonákat a házak mentén "fejszés és vasvillás, nagy részben azonban fegyvertelen tömeg kísérte, zúgva és zsibongva". Suhancok és gyerekek fagyos hódarabokkal és lótrágyával dobálták az elvonulókat, az egyikük pedig leköpte a vezénylő katonatisztet. A tiszt erre felbőszült és kiadta a tűzparancsot. A nap végére több halott és sebesült maradt a városban. (A zavargásról részletesebben ld. Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849-1867. c. könyvet.)
1897-ben a vasút melletti telephelyen megalakult a Gschwindt-féle szeszfőzde. Ebből nőtt ki a 20. század folyamán a város legjelentősebb ipari létesítménye, a 111 évig fennállt Nagykőrösi Konzervgyár.
A második világháború pusztításai megkímélték a várost és épületeit.
1985-ben adták át az autóbusz-állomást.[5]
2015-ben fölvetődött, hogy a város megyét vált, de 2016-ban lemondtak erről a tervről.[6]
2022 decemberében a közigazgatási terület alapján Magyarország 21. legnagyobb települése.
Jelölt neve | Jelölő szerv. | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | |
---|---|---|---|---|
Dr. Czira Szabolcs | Fidesz–KDNP | 3639 | 50,56% | |
Zágráb Nándor | Jobb Nagykőrösért | 2011 | 27,94% | |
Kustár Tamás Balázs | Független | 1548 | 21,51% | |
Összesen | 7198 | 100% |
Párt | Mandátumok | Képviselő-testület | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Fidesz–KDNP | 8 | P | |||||||||
Jobb Nagykőrösért | 3 | ||||||||||
Független | 1 |
Albertirsa | Cegléd | Szolnok |
Lajosmizse | Kocsér | |
Kerekegyháza | Kecskemét | Tiszakécske |