A mai cikkben a Titkos Ilona-ről fogunk beszélni. A Titkos Ilona olyan téma, amely világszerte felkeltette az emberek figyelmét, nagy érdeklődést váltott ki és számos vitát váltott ki. Megjelenése óta a Titkos Ilona tanulmányok és kutatások tárgya, ami fontos előrelépéseket eredményezett e téma megértésében. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Titkos Ilona különböző aspektusait, elemezve a társadalomra gyakorolt hatását, időbeli alakulását és lehetséges jövőbeli következményeit. Izgatottan várjuk, hogy belemerüljünk ebbe a lenyűgöző világba, és többet megtudjunk a Titkos Ilona-ről.
Titkos Ilona | |
![]() | |
Titkos Ilona színésznő 20-22 éves korában. | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1898. május 21. Kolozsvár |
Elhunyt | 1963. május 22. (65 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Pályafutása | |
Aktív évek | 1919–1960 |
Titkos Ilona IMDb-adatlapja | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Titkos Ilona témájú médiaállományokat. | |
Ördögkuthi Titkos Ilona (Kolozsvár, 1898. május 21. – Budapest, 1963. május 22.)[1] magyar színésznő, az 1920-as évek szépségideálja.
Elszegényedett dzsentri család gyermeke, édesapja, ördögkuthy Titkos Árpád a kolozsvári Karolina Kórház főgépésze volt, édesanyja Szabó Mária. Kereskedelmi iskolába járt, majd Erdély román megszállásakor édesanyjával a fővárosba költözött. Itt tanulmányai mellett a Weiss Manfréd-féle hadikesztyűgyárban vállalt akkordmunkát. Az Országos Színészegyesület színiiskolájában 1919-ben szerzett diplomát, ezután Bárdos Artúr szerződtette a Belvárosi Színházhoz. 1920–21-ben az Andrássy úti Színház, 1921–22-ben és 1923–25-ben újból a Belvárosi Színház, 1922–23-ban és 1925–től 1930-ig a Magyar Színház művésze volt. 1930 és 1935 között a Vígszínházban, 1934–35-ben a Nemzeti Színházban, 1935–37-ben pedig ismét a Magyar Színházban játszott. Ezt egy szerződés nélkül időszak követte, míg végül 1942-ben a Madách Színházban láthatta a közönség. 1944 végén letartóztatták, azonban nemsokára szabadlábra helyezték. 1945-ben az Új Színházban szerepelt, majd 1945–47-ben Miskolcon foglalkoztatták, ezután 1948-ban a Magyar Színházhoz került. Bár 1947 és 1959 között a Nemzeti Színház tagja volt, ám nem kapott szerepet, ezért Mészöly Tibor a Miskolci Nemzeti Színházhoz hívta, ahol 1955–től 1957-ig játszott. 1959-ben vonult nyugdíjba.
Sírja a Farkasréti temetőben található 43/2, N/A, 1, 108[2]