A mai világban a Orsolya Erzsi olyan probléma, amely felkeltette a társadalom figyelmét. A határokon átívelő és különböző területeket lefedő hatásával a Orsolya Erzsi a vita központi témájává vált. Akár a populáris kultúrára gyakorolt befolyása, akár az üzleti környezetben betöltött relevanciája, akár a mindennapi életre gyakorolt hatása miatt, a Orsolya Erzsi-nek sikerült a kortárs diskurzus alapvető elemeként pozícionálnia magát. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Orsolya Erzsi különféle dimenzióit, elemezve annak fontosságát, következményeit és jövőjét egy olyan világban, amely továbbra is gyors ütemben fejlődik.
Orsolya Erzsi | |
![]() | |
1958-ban | |
Született | 1901. november 6.[1] Budapest[2] |
Elhunyt | 1984. május 13. (82 évesen)[1] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Egerváry Tibor (h. 1930–1941)[3] Ambrózy Ágoston |
Gyermekei | Egerváry Mária |
Szülei | Orsolya Géza Csermák Katalin |
Foglalkozása | színész |
Sírhelye | Farkasréti temető (13-1-184)[4] |
Színészi pályafutása | |
Aktív évek | 1920–1984 |
Híres szerepei | Baradlayné Jókai Mór: A kőszívű ember fiai |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Orsolya Erzsi témájú médiaállományokat. | |
Orsolya Erzsi, született: Orsolya Erzsébet (Budapest, 1901. november 6. – Budapest, 1984. május 13.) magyar színésznő.
Orsolya Géza (1869–1937) népzenész és Csermák Katalin (1877–1959) gyermekeként született.[5] 1920-ban végzett az Országos Színészegyesület Színészképző Iskolájában. 1920–1924 között vidéken dolgozott: 1920–21-ben Kecskeméten, 1921–22-ben Kaposváron, 1922–23-ban Szegeden, 1923–24-ben pedig Kassán. 1924–25-ben, 1933-ban és 1935–1957 között a Vígszínház szerződtette. 1927–1931 között az Új Színházhoz került. 1934-ben a Kamara Színház és a Thália Színház színésznője volt. 1955–1958 között a Jókai Színházban és a Petőfi Színházban játszott. 1958–1960 között a Fővárosi Operettszínház tagja volt.
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 2.[6]
A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 40.[6]