Felkai Ferenc (író)

Ebben a cikkben mélyebben elmélyülünk a Felkai Ferenc (író) témájában, és feltárjuk annak különböző oldalait és alkalmazásait. A Felkai Ferenc (író) olyan téma, amely az elmúlt években sok ember érdeklődését felkeltette, és jelentősége folyamatosan növekszik. A Felkai Ferenc (író) eredetétől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig vita és elemzés tárgya volt különböző területeken és tudományágakban. Ebben a cikkben elemezzük a Felkai Ferenc (író) különböző aspektusait és hatását olyan területeken, mint a technológia, a kultúra, a gazdaság és a politika. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Felkai Ferenc (író) hogyan fejlődött az idők során, és hogyan vetül a jövőbe.

Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Felkai Ferenc (egyértelműsítő lap).
Felkai Ferenc
SzületettFolkmann Ferenc
1894. május 26.
Kőrösmező
Elhunyt1972. december 8. (78 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaEkecs Margit
(h. 1919–1972)
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető (27-4-26)[1][2]

Felkai Ferenc (Folkmann Ferenc; Kőrösmező, 1894. május 26. – Budapest, 1972. december 8.)[3] magyar író, újságíró.

Életpályája

Folkmann János és Párkány Zelma (1872–1944) fia. Nagykárolyban járt gimnáziumba. Cikkeit eleinte erdélyi és felvidéki lapok közölték. 1922-ben az Esti Újságnál dolgozott, 1950-ben több különböző lap munkatársa volt. Az 1930-as években a Függetlenségnek volt a munkatársa, 1945-től 1948-ig a Kossuth Népe című napilapnál mint főszerkesztő működött. Szónokias jellegű vígjátékokat és színjátékokat, valamint drámákat az 1920-as évektől írt. (Mesebeli herceg, Miskolc, 1924). 1933-ban dramaturgi állás kapott az Új Színpadnál, majd 1934-től 1936-ban az Új Tháliánál dolgozott. Lefordította (Marjay Frigyessel) Henri Pozzi publicista A háború visszatér... című oknyomozó könyvét (1934). 1942-ben mutatta be Hitler-ellenes Néró című drámáját a Madách Színház, amelyet a színháztörténet emlékezetes sikerei egyikeként tartanak számon és amelyet Jean-Paul Sartre 1944-ben francia nyelvre is lefordított.[4] 1945 után vidéki színpadokon játszották darabjait. Az 1950-es években nem publikálhatott, azonban 1960-tól a győri Kisfaludy Színháznál dolgozott mint „háziszerző”.

Felesége Ekecs Margit volt.

Főbb művei

  • Henri Pozzi: A háború visszatér... (ford. Marjay Frigyessel, oknyomozó, tényfeltáró kötet, 1934)
  • Bábel (1934)
  • Vágta (1936)
  • Baj van Napóleonnal (1937)
  • Mária!... (regény, 1942)
  • Néró (1942)
  • Hajnal előtt... Montázs regény (194?)
  • Farkasvér. Szatíra (1943)
  • Potemkin (színmű, 1943)
  • Pilátus (dráma, 1947)
  • Írók. Játék; rend. utasítás Dénes Tibor; Művelt Nép, Budapest, 1954 (Színjátszók könyvtára)
  • Cleopatra három éjszakája (színmű, 1959)
  • Boszorkányok pedig nincsenek (színmű, 1963)
  • Madách (1965)
  • Felkai Ferenc három drámája; bev. Laczkó Géza; Magvető, Budapest, 1966
    • Nero
    • Madách
    • Boszorkányok pedig nincsenek
  • Győri sasfiók (1973)

Díjai, elismerései

Jegyzetek

  1. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  3. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XII. kerületi állami halotti akv. 3443/1972. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 11.)
  4. ↑ A magyar kultúra a két világháború között. . (Hozzáférés: 2013. október 20.)

Források

További információk