A mai világban a Lelkes Ágnes olyan témává vált, amely nagyon fontos és sok ember számára érdekes. A társadalomra gyakorolt hatásától az emberek mindennapi életére gyakorolt hatásáig a Lelkes Ágnes lenyűgöző forgatókönyvet kínál, amelyet érdemes alaposan megvizsgálni. Ez a cikk a Lelkes Ágnes-hez kapcsolódó különböző szempontok elemzésére törekszik, valamint olyan átfogó jövőképet nyújt, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy jobban megértse annak fontosságát és hatását a különböző területeken. Ezeken az oldalakon elmélyülünk annak eredetében, fejlődésében, kihívásaiban és lehetséges megoldásaiban, hogy teljes perspektívát kínáljunk, amely a Lelkes Ágnes körüli elmélkedésre és vitára ösztönöz.
Lelkes Ágnes | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1924. április 24. Budapest |
Elhunyt | 2013. március 15. (88 évesen) Budapest[1] |
Pályafutása | |
Aktív évek | 1946–2000 |
Díjai | |
Érdemes művész | 1979 |
További díjak | Magyarország Érdemes Művésze díj (1979) |
Lelkes Ágnes IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
Lelkes Ágnes (Budapest, 1924. április 24. – Budapest, 2013. március 15.) magyar színművésznő, érdemes művész.
1943-ban végezte el az Országos Színészegyesület színiiskoláját. 1946-ban Győrben kezdte a pályáját. 1948–1949 között Miskolcon, 1949–1951 között Pécsett, 1951–1957 között a Magyar Néphadsereg Színházában szerepelt. 1957-től volt a Madách Színház tagja.[2] Utolsó bemutatója 2000-ben volt. 2013-ban hunyt el.[3]
Testvére Lelkes Péter zongoraművész-újságíró.[4]