A mai világban a Nagykaján olyan téma, amely különböző területeken sok ember figyelmét felkeltette. A társadalomra gyakorolt hatásától a mai relevanciájáig a Nagykaján sokak érdeklődési területévé vált. A technológiai fejlődéssel és a társadalmi dinamikában bekövetkezett változásokkal a Nagykaján fejlődött és alkalmazkodott a modern világ igényeihez. Ebben a cikkben tovább kutatjuk a Nagykaján-et és jelentését a jelenlegi kontextusban, valamint a témával kapcsolatos különböző szempontokat.
Nagykaján (Căianu Mare) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Beszterce-Naszód |
Község | Kiskaján |
Rang | falu |
Községközpont | Kiskaján |
Irányítószám | 427026 |
SIRUTA-kód | 32839 |
Népesség | |
Népesség | 526 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | < 3 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 276 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Nagykaján (románul: Căianu Mare) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Bethlentől északra, az Ilosvapataka bal partján, a Magura és Nyikló hegy alatti sík téren terül el, Déstől 26.6 kilométernyire a bethleni járásban fekvő település.
Kádár József szerint nevét a szláv kalen, kalina szóból vette, amely sáros helyet jelent.
Nagykaján (Nagy-Kaján) kezdettől fogva a Harinnay Farkas család birtoka és Szészárma tartozéka volt.
Nevét 1456-ban említette először oklevél, amikor V. László király Nagy-Kajánt Harinnay Farkas Jánostól hűtlenség címén elkobozta és Farkas Tamás fiainak Jánosnak és Miklósnak adományozta. Nevének későbbi változatai: 1485-ben Naghkaion, 1577-ben Nagy-Kajon, 1750-ben Nagy Kajan, 1760–1762 között NagyKaján, 1808-ban Kajan (Nagy-) ~ Nagykalyan, Kajanu máre, 1913-ban Nagykaján
A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Bethleni járásához tartozott.
1910-ben 764 lakosából 10 magyarnak, 11 németnek, 737 románnak vallotta magát. Ebből 743 görögkatolikus, 21 izraelita volt.