Mezőakna
Mai cikkünkben a Mezőakna témájában fogunk elmélyülni, amely kérdés az utóbbi időben egyre fontosabbá vált. Ahogy a társadalom fejlődik és fejlődik, elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk a Mezőakna különböző oldalaival, és megértsük mindennapi életünkre gyakorolt hatását. Az eredetétől a mai relevanciáig a Mezőakna minden vonatkozását megvizsgáljuk, hogy átfogó és teljes áttekintést nyújthassunk. Ezenkívül elemezzük a Mezőakna következményeit különböző területeken, a politikától az emberek mindennapi életéig. Reméljük, hogy ez a cikk hasznos és felvilágosító útmutató lesz azoknak, akik szeretnének mélyebben elmerülni a Mezőakna témájában.
| Mezőakna (Ocnița, Salzgruben) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Község | Teke |
| Rang | falu |
| Községközpont | Teke |
| Irányítószám | 427346 |
| Körzethívószám | 0x63[1] |
| SIRUTA-kód | 35027 |
| Népesség | |
| Népesség | 786 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 3 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 373 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 51′ 46″, k. h. 24° 29′ 12″46.862665°N 24.486765°EKoordináták: é. sz. 46° 51′ 46″, k. h. 24° 29′ 12″46.862665°N 24.486765°E | |
 | |
 | |
Mezőakna (1890-ig Szászakna, románul Ocnița, németül Salzgruben, az erdélyi szászok nyelvén Okne) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.
Fekvése
Szászrégentől 30 km-re északnyugatra, Besztercétől mintegy 40 km-re délre fekszik.
Története
1315-ben említik először, villa Aknay néven, amikor a falu birtokosa, Kökényesi Renold végrendeletében a gyulafehérvári székeskáptalanra hagyta a települést.
A középkorban lakói németek voltak, de a 17. század folyamán teljesen kipusztultak, helyükre románok érkeztek.
A trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Tekei járásához tartozott.
Lakossága
1910-ben 1245 lakosa volt, ebből 1229 román, 11 német, 5 magyar.
2002-ben 1133 lakosából 1074 román, 57 cigány, 2 német volt.
Források
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. 221. o. ISBN 973-9203-56-6
Hivatkozások
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro
Beszterce-Naszód megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}