Szászbongárd
Ebben a cikkben a Szászbongárd lenyűgöző világát fedezzük fel, amely téma minden korosztálytól és hátterű embertől felkeltette a figyelmét. A Szászbongárd eredetétől a mai hatásig kitörölhetetlen nyomot hagyott a társadalomban, és végtelen vitákat és vitákat generált. Ennek mentén elmélyülünk azon különböző szempontokba, amelyek a Szászbongárd-et olyan releváns és érdekes témává teszik, és elemezzük a különböző területekre gyakorolt hatásait és az emberek mindennapi életére gyakorolt hatását. Kétségtelen, hogy a Szászbongárd olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és reméljük, hogy ez a felfedezés segít jobban megérteni jelentőségét és a körülöttünk lévő világra gyakorolt hatását.
| Szászbongárd (Bungard, Baumgarten) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Község | Szászlekence |
| Rang | falu |
| Községközpont | Szászlekence |
| Irányítószám | 427106 |
| SIRUTA-kód | 33453 |
| Népesség | |
| Népesség | 47 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | < 3 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 346 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 56′ 23″, k. h. 24° 19′ 43″46.939757°N 24.328620°EKoordináták: é. sz. 46° 56′ 23″, k. h. 24° 19′ 43″46.939757°N 24.328620°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szászbongárd témájú médiaállományokat. | |
Szászbongárd (románul Bungard, régebb Bungardul Săsesc, németül Baumgarten, az erdélyi szász nyelven Bengert) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.
Fekvése
Besztercétől 37 km-re délre, Újős, Fűzkút, Szászszentgyörgy és Mezőbarátfalva közt fekvő település.
Története
1331-ben Bungarth néven említik először. Mint magyar és román nevében kapott elő- illetve utótagja is elárulja a középkorban szászok lakták, valamint a német lakosság jelenlétére utal egy okirat is, amely 1334-ben megjegyzi, hogy a település papját Henzmann-nak hívták.
A szász lakosság azonban korán, már a 16. században elpusztult, helyükre románok érkeztek.
A trianoni békeszerződés Beszterce-Naszód vármegye Besenyői járásához tartozott.
Lakossága
1910-ben 436 lakosa volt, ebből 345 román, 66 cigány, 20 magyar és 5 német.
2002-ben 86 lakosából 70 román, 16 cigány volt.
Nevezetesség
- 18. századi ortodox fatemplom[2]
Hivatkozások
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Bistrița-Năsăud. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
Beszterce-Naszód megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}