Nagysajó
| Nagysajó (Șieu, Großschogen) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Község | Nagysajó |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 427290 |
| Körzethívószám | 0x63 |
| SIRUTA-kód | 34654 |
| Népesség | |
| Népesség | 1361 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 111 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 400 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 00′, k. h. 24° 36′47.000000°N 24.600000°EKoordináták: é. sz. 47° 00′, k. h. 24° 36′47.000000°N 24.600000°E | |
 | |
 | |
Nagysajó (vagy Alsósajó, románul Șieu, németül Großschogen, erdélyi szász nyelven Griuszschogn) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.
Fekvése
Besztercétől délkeletre, a Sajó folyó mellett található.
Története
1319-ben Nogsoyou néven említik először. A települést német telepesek alapították, de a reformáció idején már vegyes német - magyar lakossága van, amely ekkor két vallásra "szakad". A magyarok a református, a németek a lutheránus hitet veszik fel.
A trianoni békeszerződésig Beszterce-Naszód vármegye Besenyői járásához tartozott.
Lakossága
1910-ben 1677 lakosából 685 német, 611 román, 385 magyar, 23 cigány volt.
2002-ben 1382 lakosa volt, ebből 1176 román, 170 magyar, 34 cigány.
Híres emberek
- Itt született 1884. december 16-án Tőkés József református esperes lelkész, egyházi író, szótárszerkesztő, Tőkés István apja, Tőkés László nagyapja.
Források
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
Hivatkozások
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro
Beszterce-Naszód megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}