Tacs
Ebben a cikkben a Tacs lenyűgöző világát tárjuk fel, elemezzük a társadalomra gyakorolt hatását és a mai relevanciáját. A Tacs eredetétől napjaink fejlődéséig tanulmányozás és vita tárgya volt különböző területeken, és egyre nagyobb érdeklődést váltott ki az akadémikusok, a szakemberek és a rajongók körében. Mély és részletes áttekintésen keresztül megvizsgáljuk a Tacs-hez kapcsolódó különböző szempontokat, a populáris kultúrára gyakorolt hatását, a technológiai fejlődésben betöltött szerepét és a globális körképben betöltött jelentőségét. Hasonlóképpen foglalkozunk a Tacs körüli különböző nézőpontokkal és véleményekkel, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről az izgalmas témáról.
| Tacs (Tonciu, Tatsch) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Beszterce-Naszód |
| Község | Galacfalva |
| Rang | falu |
| Községközpont | Galacfalva |
| Irányítószám | 407088 |
| Körzethívószám | 0x63[1] |
| SIRUTA-kód | 33328 |
| Népesség | |
| Népesség | 183 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 186 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 330 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 59′ 54″, k. h. 24° 22′ 43″46.998445°N 24.378585°EKoordináták: é. sz. 46° 59′ 54″, k. h. 24° 22′ 43″46.998445°N 24.378585°E | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tacs témájú médiaállományokat. | |
Tacs (románul Tonciu, németül Tatsch) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.
Fekvése
Besztercétől 20 km-re délre, Szászlekence, Vermes, Galacfalva és Harina közt fekszik.
Története
1587-ben említik először, Thaczy néven.
A középkorban főként németek lakták, akik a reformáció idején felvették a lutheránus vallást. 1602-ben Giorgio Basta katonái elpusztították a települést, így az a következő két évtizedre lakatlanná vált. Az 1620-as években magyarok és szászok költöztek a faluba, mindkét nép ekkor a lutheránus vallás híve volt.
1691-ben Halász István lutheránus lelkipásztor az úrvacsorát református rítus szerint osztotta ki, ezért beidézték a besztercei lutheránus elöljárók elé. Mivel nem ment önként, megpróbálták elfogatni, mire a Harina melletti hegyen fölakasztotta magát. Ekkor híveinek egy része (főként a magyar ajkú lakosság) tiltakozásként áttért a református vallásra.
A falu a trianoni békeszerződésig Beszterce-Naszód vármegye Besenyői járásához tartozott.
A II. világháborút követően szász lakosságát kitelepítették, azóta túlnyomórészt magyarok lakják.
Lakossága
1910-ben 430 lakosa volt, ebből 274 magyar, 127 német és 29 román.
2002-ben 248 lakosából 236 magyar, 8 román, 4 cigány nemzetiségűnek mondta magát.
Látnivalók
- Lutheránus temploma
- Református kőtemploma egy korábbi, 1691-ben emelt sövényfalú templom helyére épült az 1711. esztendőben, Bethlen Ferenc főispán közbenjárására. 1800-ban kibővítve újjáépítettek. Az utóbbi évtizedekben súlyos statikai problémák és többszörös viharkárok miatt rendkívül rossz állapotba került templom tornya 2021. április 17-én este leomlott. Orgonáját, harangját és egyéb értékesebb berendezéseit már korábban átszállították a másik templomba, most az omlásban ugyancsak megsérült, különösen jelentős művészettörténeti értékű kazettás famennyezet áthelyezeséről is gondoskodni kell, mert az épület menthetetlenné vált.
Források
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
Hivatkozások
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro
Beszterce-Naszód megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}