Ebben a cikkben mélyebbre fogunk ásni a Buzaifogadók-et, és megvizsgáljuk annak minden oldalát. A Buzaifogadók olyan téma, amely az utóbbi időben nagy érdeklődést váltott ki a társadalomban, és fontos megérteni jelentőségét és életünkre gyakorolt hatását. A következő néhány sorban elemezzük a Buzaifogadók eredetét, időbeli alakulását, valamint a témával kapcsolatos különböző nézőpontokat. Azt is megvizsgáljuk, hogy mennyire relevanciája a mai világban, és hogyan befolyásolta társadalmunk különböző aspektusait. Csatlakozzon hozzánk ezen a felfedező és elmélkedő utazáson a Buzaifogadók-ről.
Buzaifogadók (Buza Cătun) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Község | Kékes |
Rang | falu |
Irányítószám | 427048 |
SIRUTA-kód | 33051 |
Népesség | |
Népesség | 114 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 330 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Buzaifogadók (románul Buza Cătun) falu Romániában, Beszterce-Naszód megyében. Közigazgatásilag Kékes községhez tartozik.
Az 1950-es évekig a Kolozs megyei Buza része volt. Az 1956-os népszámláláskor már különálló faluként szerepelt 403 lakossal. 1966-ban 314, 1977-ben 248, 1992-ben 173, 2002-ben 172 lakosa volt. Az 1956-ban még 12%-ot kitevő magyar lakosság aránya 2002-re 6%-ra csökkent.[1]
A falu korábban a bivalytenyésztésről volt ismert.[2]
1601-ben épült Szent Mihály és Gábriel arkangyaloknak szentelt fatemplomát 1897-ben hozták át Újősről. 1927-ben felújították; a lebontás dátuma nem ismert.[3]