Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Sajósebes-et és az azt körülvevő összes aspektust. Akár a társadalomra gyakorolt hatásáról, akár a mindennapi életre gyakorolt hatásairól, akár a történelemben betöltött relevanciájáról beszélünk, a Sajósebes egy lenyűgöző téma, amely teljes figyelmet érdemel. Ezen a vonalon elmélyülünk a jelentésében, az idők során bekövetkező alakulásában és a Sajósebes-en létező különböző perspektívákban. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Sajósebes hogyan befolyásolta a különböző generációkat, és hogyan marad továbbra is releváns a folyamatosan változó világban. Készüljön fel a tudás és a felfedezés útjára a Sajósebes-ről.
Sajósebes (Ruștior, Unterschebesch) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Beszterce-Naszód |
Község | Kissajó |
Rang | falu |
Községközpont | Kissajó |
Irányítószám | 427317 |
Körzethívószám | 0x63[1] |
SIRUTA-kód | 34887 |
Népesség | |
Népesség | 555 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - (2011)[2] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 503 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Sajósebes (románul Ruștior, németül Unterschebesch, erdélyi szász nyelven Nedderst-Sches) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.
Besztercétől délkeletre, Sajófelsősebes, Friss és Árdány között fekvő település.
1228-ban Ruscia néven említik először. Német telepesek hozták létre, de ők idővel kipusztultak, 1587-ben már mint románok által lakott települést említik.
A trianoni békeszerződésig Beszterce-Naszód vármegye Besenyői járásához tartozott.
1910-ben 578 lakosa volt, ebből 569 román és 9 magyar.
2002-ben 631 lakosából 629 román, 1 magyar és 1 cigány volt.