Móró
A mai világban a Móró nagy jelentőséggel bír a társadalom különböző területein. Akár a technológia, az orvostudomány, az oktatás vagy a kultúra területén, a Móró valamilyen módon hatással volt az emberek életére. Ezért elengedhetetlen, hogy mindent alaposan megértsünk, ami a Móró-el kapcsolatos, ismerjük előnyeit, időbeli alakulását, valamint a jelenben és a jövőbeni lehetséges következményeket. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Móró-et és életünk különböző területeire gyakorolt hatását, így teljes és naprakész áttekintést nyújtunk erről a nagyon releváns témáról.
| Móró (Morău) | |
 | |
| Móró látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Magyarszarvaskend |
| Rang | falu |
| Községközpont | Magyarszarvaskend (Cornești) |
| Irányítószám | 407254 |
| SIRUTA-kód | 57494 |
| Népesség | |
| Népesség | 68 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 337 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 59′ 49″, k. h. 23° 41′ 35″46.997038°N 23.693098°EKoordináták: é. sz. 46° 59′ 49″, k. h. 23° 41′ 35″46.997038°N 23.693098°E | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Móró témájú médiaállományokat. | |
Móró románul: Morău, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Fekvése
Dobokától északra fekvő település.
Története
Móró, Maró nevét 1335-ben említette először oklevél Moro néven, mint a Kökényes-Radnót nemzetségből való Dobokai Mikud bán fiai Miklós fiainak birtokát.
1440-ben Marai Miklós volt említve, 1440-ben pedig V Dobokai Lökös János és fia Bálint Maro birtokbeli részét zálogba adta Dobokai Miklósnak. Ugyancsak 1440-ben Marai Gergely fiai: Mihály és László Gyulán voltak részbirtokosok. Az oklevelekben 1455-ben Marai Albert, 1459-ben pedig Marai Albert voltak említve.
1492-ben Dobokát László fiának Májadi Mihálynak fia Miklós átengedte Maró egy részét Kendi Antalnak és fiának Gábornak.
1586-ban Kendy Gábort említették, mint a falu egyik birtokosát, majd később a Haller családé lett, és az övék volt egészen 1632-ig, mikor az örökös nélkül elhalt Haller Zsigmond birtokát a fejedelem Kovacsóczy Istvánnak adományozta.
1641-ben kincstári birtok, 1694-től pedig a Telekieké volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Szamosújvári járásához tartozott.
1910-ben 362 lakosából 7 magyarnak, 355 románnak vallotta magát. Ebből 355 görögkatolikus, 7 izraelita volt.
Móró birtokosai a kezdetekben magyarok voltak, de Mátyás király idejében már román lakossága volt.
Jegyzetek
Források
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.