Ma a Szentbenedek-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely világszerte felkeltette az emberek figyelmét. A Szentbenedek egy olyan fogalom, amely a politikától a populáris kultúráig különböző területeken vita és vita tárgyát képezi. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Szentbenedek különböző aspektusait és a mai társadalomra gyakorolt hatását. A Szentbenedek eredetétől a mindennapi következményekig részletes elemzésbe fogunk, hogy jobban megértsük jelentőségét és relevanciáját a modern világban. Kétségtelen, hogy a Szentbenedek olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és befolyása az idő előrehaladtával tovább növekszik. Csatlakozzon hozzánk ezen a lenyűgöző utazáson, hogy többet tudjon meg a Szentbenedek-ről!
Szentbenedek (Mănăstirea) | |
![]() | |
Kornis kastély | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kolozs |
Község | Mikeháza |
Rang | falu |
Községközpont | Mikeháza |
Irányítószám | 407397 |
Körzethívószám | +40 x64[1] |
SIRUTA-kód | 55197 |
Népesség | |
Népesség | 713 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 10 (2011)[2] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 267 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szentbenedek témájú médiaállományokat. | |
Szentbenedek (románul Mănăstirea) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Nevét Szent Benedek tiszteletére szentelt templomáról kapta.
Déstől 5 km-re délkeletre, a Kis-Szamos jobb partján fekszik.
1308-ban Scenbenedek néven említik először. Várkastélyának romjai a Szamos jobb partján emelkedő dombon vannak. Valamikor bencés kolostornak épült, de 1592-ben felvonóhidas védelmi kastéllyá, erődítménnyé alakították.
A 17. század folyamán kapta meg jelenlegi formáját; többször bővítették, átalakították. Belsejének legérdekesebb része volt a magyaros ornamentikájú tiszafából faragott lépcsője és a reneszánsz ajtón át megközelíthető rajzos padlójú, festett gerendás nagyterme volt. Kaputornya 1720-ban épült. Kapuja felett a pálosok csensztohovai fekete madonnájának domborműve, kegyképe foglalt helyet.
Utolsó tulajdonosai gróf Kornis Károly és felesége, bethleni gróf Bethlen Berta voltak. A kastély utolsó lakója gróf Kornis Gabriella volt. A kastély utolsó felújítása 1886-ban volt, ezt gróf Kornis Viktor vezette. A kastély azóta pusztul.
A család 1945-ig lakta, az ún. öregkastély az államosítás után elhagyatva elpusztult, értékeit széthordták.
Az öregkastély helyreállítását az 1970-es években megkezdték, azonban a munka rövid időn belül megszakadt. Az épületek állaga ma is rohamosan romlik, az öregkastély nagy része ma már menthetetlen.
Az új kastélyban 2004-ben még a helyi iskola működött.
Alatta az út mellett 12. századi késő gótikus templom áll.
1910-ben 653, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Dési járásához tartozott.
1910-ben épült meg egy a Kis-Szamosból kiágazó csatornán a Dés I. vízerőmű, majd az elcsatolás után, 1923-ban a főágon a Dés II.[3]
2002-ben 737 lakosa közül 714 fő (96,9%) román, 23 (3,1%) magyar volt.[4] 2011-ben 708 lakosa volt.