Deréte
Mai cikkünkben a Deréte témáját szeretnénk alaposan megvizsgálni. A történelem során a Deréte alapvető szerepet játszott számos területen, a politikától a tudományig, a kultúráig és a művészetig. Ez egy olyan téma, amely vitákat és vitákat váltott ki, de inspirációt és innovációt is jelentett. Ebben a cikkben a Deréte-hez kapcsolódó különböző szempontokat elemezzük, az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Szakértői interjúkkal, közelmúltbeli kutatásokkal és személyes elmélkedésekkel elmélyülünk a Deréte izgalmas világában, hogy jobban megértsük jelentőségét és hatását a mai világban. Ne hagyja ki ezt a lenyűgöző Deréte túrát!
| Deréte (Dretea) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Magyargyerőmonostor |
| Rang | falu |
| Községközpont | Magyargyerőmonostor |
| Irányítószám | 407374 |
| SIRUTA-kód | 58446 |
| Népesség | |
| Népesség | 84 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 2 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 48′ 21″, k. h. 23° 05′ 57″46.805722°N 23.099174°EKoordináták: é. sz. 46° 48′ 21″, k. h. 23° 05′ 57″46.805722°N 23.099174°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Deréte témájú médiaállományokat. | |
Deréte (románul Dretea) falu Romániában Kolozs megyében.
Fekvése
Magyargyerőmonostor és Körösfő (románul Izvoru Crișului) között félúton fekszik, közel a főuthoz.
Nevének említése
1214-ben Dereg, 1291-ben Derekce, 1376-ban Dereth, 1455-ben Derethe, 1589-ben Dereteh néven jelentkezik az okiratokban. 1839-ben Derite, Deritse, Drettye, Deretye, 1863-ban Drettye néven említik.
Története
A 13. század végén már plébániával rendelkezik, mert a Bécsi Codex szerint püspöki tizedet fizet. Középkori katolikus lakossága a reformáció idején a templommal együtt református lesz. A 18. században még református anyaegyház. A falu 1733-tól vegyes lakosságú. 1880-ban a 445 főből már csak 12 fő magyar ajkú, ebből 7 fő református vallású. 1878-ban román stílusú templomát lebontják. A falu a trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Bánffyhunyadi járásához tartozott. A második világháború befejezése óta már nem élnek magyarok a faluban.
Források
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- http://varga.adatbank.transindex.ro/
Jegyzetek
További információk
https://web.archive.org/web/20100210180326/http://kalotaszeg.mlap.hu/
Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}