Bágyon

Napjainkban a Bágyon olyan téma, amely különböző területeken vált jelentőségre. A politikától a tudományig a Bágyon a kutatók, aktivisták és általában a polgárok érdeklődési területévé vált. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Bágyon soha nem látott dimenziót kapott, és nemcsak a környezetünkkel való interakciót befolyásolja, hanem a világról alkotott képünket is. Ebben a cikkben a Bágyon-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a modern társadalomra gyakorolt ​​hatásáig.

Bágyon (Bădeni)
Bágyon
Bágyon
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségVárfalva
Rangfalu
KözségközpontVárfalva
Irányítószám407431
SIRUTA-kód58749
Népesség
Népesség645 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság408 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság406 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 29′ 19″, k. h. 23° 44′ 10″46.488678°N 23.736195°EKoordináták: é. sz. 46° 29′ 19″, k. h. 23° 44′ 10″46.488678°N 23.736195°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Bágyon témájú médiaállományokat.

Bágyon (románul Bădeni, németül Bogendorf) falu Romániában Kolozs megyében.

Fekvése

A falu Tordától 10 km-re délre a Keresztesmező nyugati felében a Bágyoni-patak mellett települt.

Nevének eredete

Thúry József szerint a név avar-székely személynév; ezt az állítást azonban Sebestyén Gyula vitatta és a helynevet a szláv bagno azaz mocsár szóból származtatja.[2]

Orbán Balázs véleménye az, hogy a névből az udvarhelyszéki Bágy lakosainak áttelepülésére lehet következtetni.[3]

Története

1291-ben Bagum néven említik először.[3] 1332 és 1335 a pápai tizedjegyzékben négyszer szerepel, Bakun, Bagin és Bagun névváltozatokkal.[4] 1786-ban a település a székely huszárezredhez tartozott.[3] Aranyosszék 1651-től 1848-ig huszonhatszor itt tartotta közgyűléseit, csak 1849 után lett a székhelye Felvinc.[5] A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Torockói járásához tartozott.

A bágyoni református szórvány-egyházközség 1996-ban öregek otthonát épített, amely 1999 decembere óta működik; 2004-ben új, 25 férőhelyes épülettel bővült.[6]

Lakossága

Lakói még Dávid Ferenc idejében tértek át az unitárius vallásra, azt követően mindig népes unitárius eklézsiája volt.[3]1910-ben 1418 lakosából 1154 magyar, 271 román volt. 1992-ben 755-en lakták. 2002-ben 725 lakosa volt, amelyből 467 magyar, 258 román.[7]

Híres emberek

Látnivalók

  • Unitárius temploma középkori eredetű, 1595-ben megújították, 1746-ban újjáépítették. Egykor védőfal övezte. Tornya 1673-ban, hajója 1803-ban épült.[4]
  • Bágyon unitárius temploma
    Bágyon unitárius temploma
  • Bágyoni unitárius templom orgonája
    Bágyoni unitárius templom orgonája
  • Bágyoni unitárius templom szószéke
    Bágyoni unitárius templom szószéke

Hivatkozások

  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
  2. ↑ Sebestyén Gyula (1899). „Az avar-székely kapcsolat pere - II-ik és befejező közlemény” (pdf). Erdélyi Múzeum 16 (9), 574-590. o. (Hozzáférés: 2009. december 21.) 
  3. ↑ a b c d e Orbán Balázs. Aranyosszéknek a Keresztesmező felső részén fekvő falui, A Székelyföld leírása. Budapest: Arcanum (2003). ISBN 9639374741. Hozzáférés ideje: 2009. december 21. 
  4. ↑ a b Kovács András. A bágyoni régi templomban találtatott ritkaságokról, in: Emlékkönyv Imreh István születésének nyolcvanadik évfordulójára (doc), Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület (1999). ISBN 9739929907. Hozzáférés ideje: 2009. december 21. 
  5. ↑ Bágyon. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X  
  6. ↑ Bágyoni Idősek Otthona. . (Hozzáférés: 2009. december 21.)
  7. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között

További információk