Felsődetrehem
A mai világban a Felsődetrehem nagy jelentőségű és széles közönség érdeklődésére számot tartó témává vált. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Felsődetrehem alapvető szerepet töltött be életünkben, és hatással van a társadalom, a kultúra és a gazdaság különböző aspektusaira. A történelem során a Felsődetrehem tanulmányozás, viták és viták tárgya volt, ellentmondásos véleményeket és erős érzelmeket generálva. Ennek a cikknek a célja, hogy elmélyedjen a Felsődetrehem világában, feltárja annak különböző dimenzióit, és olyan átfogó perspektívát kínáljon, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy megértse annak fontosságát és relevanciáját a mai világban.
| Felsődetrehem (Tritenii de Sus) | |
.JPG) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Alsódetrehem |
| Rang | falu |
| Községközpont | Alsódetrehem |
| Irányítószám | 407506 |
| SIRUTA-kód | 59746 |
| Népesség | |
| Népesség | 909 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 24 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 363 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 36′ 20″, k. h. 23° 59′ 55″46.605442°N 23.998488°EKoordináták: é. sz. 46° 36′ 20″, k. h. 23° 59′ 55″46.605442°N 23.998488°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsődetrehem témájú médiaállományokat. | |
Felsődetrehem (románul Tritenii de Sus, régebb Tritiul de Sus) település Romániában, Kolozs megyében.
Fekvése
Kolozs megye déli részén, Kolozsvártól délkeletre, Tordától keletre, Alsódetrehem, Kincstáritelep, Mezőbő és Mezőkók közt fekvő település.
Története
.JPG)
1332-ben a pápai tizedjegyzékben Tetruch néven fordul elő. Középkori katolikus lakói a reformáció idején felvették az unitárius vallást, majd I. Rákóczi György erdélyi fejedelem uralkodása alatt áttérnek a református hitre.
A települést a 17. század közepén a tatárok elpusztították, később főként románokkal települt újra.
A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Tordai járásához tartozott, ezt követően Romániához került.
Az 1950-es években kivált belőle a többségében magyar lakosságú Kincstáritelep.
Lakossága
1910-ben 1051 lakosából 611 román, 382 magyar, 58 cigány volt.
2002-ben 1159 lakosából 1079 román, 51 magyar és 29 cigány volt.
Hivatkozások
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
Források
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}