Válaszút (település)
A mai világban a Válaszút (település) az emberek széles köre számára rendkívül fontos és érdeklődésre számot tartó témává vált. Legyen szó szakmai, tudományos vagy személyes szféráról, a Válaszút (település) minden korosztályban és szakmában felkelti az érdeklődést. Hatása és jelentősége az egész történelemre kiterjed, és számos olyan szempontot lefed, amelyek befolyásolják a mai társadalmat. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Válaszút (település) számos aspektusát, az eredetétől és fejlődésétől a különböző kontextusokban való következményeiig. Egy mély és kimerítő elemzésen keresztül a célja, hogy megvilágítsa a Válaszút (település) összetettségét és dimenzióit, hogy átfogó perspektívát nyújtson, amely gondolkodásra és megértésre késztet.
| Válaszút (Răscruci) | |
 | |
| Bánffy-kastély | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Bonchida |
| Rang | falu |
| Községközpont | Bonchida |
| Irányítószám | 407107 |
| SIRUTA-kód | 56247 |
| Népesség | |
| Népesség | 1717 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 269 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 285 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 54′ 20″, k. h. 23° 46′ 07″46.905690°N 23.768599°EKoordináták: é. sz. 46° 54′ 20″, k. h. 23° 46′ 07″46.905690°N 23.768599°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Válaszút témájú médiaállományokat. | |
Válaszút (románul: Răscruci) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Fekvése
Kolozsvártól 26 km-re északkeletre, a Kis-Szamos bal partján fekszik. Bonchidához tartozik, melytől 6 km-re délnyugatra van.
Nevének eredete
Nevét onnan kapta, hogy a Kolozsvár–Dés országútról itt ágazik le az út a Borsa-patak völgyébe.
Története
1325-ben Valazut néven említik először. Több évszázadon keresztül a Bánffy család birtokában volt. 1449-ben a Borsa-patak völgyében duzzasztással kialakított halastó elárasztotta a falut. 1658-ban a II. Rákóczi György ellen bejött tatárok pusztítottak itt, 1703-ban pedig a kuruc és labanc hadak egyaránt feldúlták. 1848. november 17-én Kolozsvár küldöttsége itt jelentette be Karl von Urban bárónak a város meghódolását.[2]
A trianoni békediktátumig Kolozs vármegye Kolozsvári járásához tartozott.
Demográfia
- 1910-ben 1447 lakosából 844 román (58,3%) és 592 magyar (40,9%) volt
- 2002-ben 1653 lakosából 1108 román (67,0%), 301 magyar (18,2%) és 243 cigány (14,7%) volt
Felekezeti viszonyok szerint a román lakosság döntően ortodox, a magyarok pedig – néhány katolikust kivéve – reformátusok.
Látnivalók
- Itt áll a Bánffy család 19. századi kastélya, amelyet Bánffy Dénes építtetett feltehetőleg 1820 körül;[3] ma iskola. A kastélyban született Wass Albert (1908–1998) erdélyi író.
- A Kallós Zoltán Alapítvány házában látható Erdély egyik népművészeti gyűjteménye.
Híres emberek
- Itt született 1894. április 19-én Egyed Zoltán újságíró, kritikus, lapszerkesztő.
- Itt született 1908. január 8-án gróf cegei Wass Albert, a magyar irodalom kiemelkedő személyisége.
- Itt született 1926. március 25-én Kallós Zoltán néprajzkutató.
- Itt született 1931. augusztus 17-én Szakács József gépészmérnök, műszaki és sportszakíró, szótárszerkesztő.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
- ↑ Kelemen Lajos: A válaszúti kastély, in: Művészettörténeti tanulmányok, II. kötet, Kriterion, Bukarest, 1982
- ↑ Lőrincz Márta: A válaszúti kastély Bánffy Ádám munkásságának tükrében. 2009.
További információk
- Archív képek a válaszúti Bánffy-kastélyról
- Erdélyi turizmus
- Kallós Zoltán Alapítvány háza
- Demográfiai adatok Archiválva 2015. augusztus 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
