Kissomkút
Ebben a cikkben a Kissomkút lenyűgöző univerzumát fogjuk felfedezni, amely téma minden korosztálytól és hátterű embertől megragadta a figyelmét és kíváncsiságát. A Kissomkút eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig számos vita és elemzés tárgya volt, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy gazdagabbá tegyük ezt a kérdést. A történelem során a Kissomkút döntő szerepet játszott különböző területeken, a tudománytól és a technológiától a művészetig és a populáris kultúráig. Ezen az utazáson keresztül elmélyülünk azon számos szempontban, amelyek a Kissomkút-et egyetemes érdeklődésre számot tartó témává teszik, és foglalkozunk annak következményeivel, ellentmondásaival és lehetséges jövőbeli kihívásaival.
| Kissomkút (Șomcutu Mic) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Rang | falu |
| Községközpont | Dés (Dej) |
| Irányítószám | 405204 |
| SIRUTA-kód | 55053 |
| Népesség | |
| Népesség | 541 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 293 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 09′ 33″, k. h. 23° 45′ 33″47.159143°N 23.759153°EKoordináták: é. sz. 47° 09′ 33″, k. h. 23° 45′ 33″47.159143°N 23.759153°E | |
 | |
Kissomkút (románul: Șomcutu Mic) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Fekvése
Déstől nyugatra, az Alparéti úton fekvő település.
Története
Kissomkút, Somkút nevét 1356-ban említette először oklevél Somkuth néven. (Kádár VI. 115). További névváltozatai: 1423-ban Sumkwth, 1733-ban Somkut, 1808-ban Somkút, Somkutá, 1888-ban Kis-Somkút, 1913-ban Kissomkút.
1439előtt a Somkutiaké, a Kecsetiek a Somkwth-i László fia néhai Miklóstól vásárolt Somkút felét 150 Ft-ért és 30 Ft-ot érő három hordó borért átengedték Losonczy Dezső erdélyi vajdának, minthogy az a Losonczyak elődei idejében is csicsói várukhoz tartozott.
1467-ben Somkwth és az itteni vám is Csicsó vár tartozéka volt.
1473-ban Kecseti Gál deák tiltotta a Bánffyakat és azok Somkuth-on lakó jobbágyait Keménye és Törpény határához tartozó földjei használatától és erdőinek vágásától.
A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Dési járásához tartozott.
1910-ben 633 lakosából 11 magyar, 622 román volt. Ebből 18 római katolikus, 604 görögkatolikus, 11 izraelita volt.
Jegyzetek
Források
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Kádár József: Szolnok-Doboka vármegye monográfiája
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Kolozs megye települései  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}