Nagykalota

A mai világban a Nagykalota olyan témává vált, amely minden típusú ember számára nagyon fontos és érdekes. Akár a társadalomra, a kultúrára, a politikára vagy a gazdaságra gyakorolt ​​hatása miatt, a Nagykalota előkelő helyet foglal el a globális párbeszédben. A történelem során a Nagykalota kutatások, viták és viták tárgya volt, ami sokféle vélemény és perspektíva kialakulásához vezetett az üggyel kapcsolatban. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Nagykalota hatását és relevanciáját különböző területeken, valamint azt, hogy milyen különböző módon alakította életünket és a minket körülvevő világot.

Nagykalota (Călata)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségKiskalota
Rangfalu
KözségközpontKiskalota
Irányítószám407136
SIRUTA-kód56489
Népesség
Népesség351 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság8 (2011)[1]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 48′ 11″, k. h. 22° 59′ 44″46.803135°N 22.995670°EKoordináták: é. sz. 46° 48′ 11″, k. h. 22° 59′ 44″46.803135°N 22.995670°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykalota témájú médiaállományokat.

Nagykalota (románul Călata) falu Romániában Kolozs megyében.

Fekvése

Bánffyhunyadtól (románul Huedin) délre, Jósikafalva (románul Beliș) irányába.

Nevének említése

1839-ben Kelata, 1850-ben Nagy Kalota, Kalata-máre, 1863-ban Kelotá máre, 1873-ban Kalota mare, 1890 Nagy-Kalota és 1920-ban Călata mare néven említik.

Története

1910-ben 1023 román és 20 magyar lakosa volt. 1992-re 493 - többségében ortodox vallású román és egy magyar lakosa maradt. A falu a trianoni békeszerződésig Kolozs vármegye Bánffyhunyadi járásához tartozott.

Híres ember

Itt született Alexandru Roșca (1906-1996) pszichológus, a Román Akadémia tagja.

Források

Jegyzetek

  1. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro

További információk