Brébfalva
A mai világban a Brébfalva olyan téma, amely különböző területeken vált aktuálissá. Hatása érezhető volt a társadalomban, a gazdaságban, a politikában és a kultúrában. Ahogy a Brébfalva egyre fontosabbá vált, mélyreható viták, kutatások és elemzések folytak a következményeiről. Különböző nézőpontokból és tudományágakból keresik a válaszokat, a megoldásokat és a javaslatokat a probléma hatékony kezelésére. Ebben a cikkben a Brébfalva különböző aspektusait tárjuk fel, megvizsgáljuk a kortárs világra gyakorolt hatását, és megnyitjuk az ajtót a jelenben és a jövőnkban betöltött szerepéről szóló elmélkedések és viták előtt.
| Brébfalva (Brebeni, Ehrendorf) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Máramaros |
| Község | Csernefalva |
| Rang | falu |
| Községközpont | Csernefalva (Cernești) |
| Irányítószám | 437086 |
| SIRUTA-kód | 107608 |
| Népesség | |
| Népesség | 175 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 325 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 30′ 13″, k. h. 23° 46′ 53″47.503582°N 23.781356°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 13″, k. h. 23° 46′ 53″47.503582°N 23.781356°E | |
 | |
Brébfalva (Brebeni), település Romániában, a Partiumban, Máramaros megyében.
Fekvése
Magyarlápostól északnyugatra, a Köves-hegy északi részén, a Vale Bábi nevű patak mellett, Ünőmező délnyugati szomszédjában fekvő zsákfalu.
Nevének eredete
Brébfalva nevét alapítójáról, egy Bréb nevű kenézről kapta.
Története
Brébfalva nevét 1570-ben említette először oklevél Babapataka, Brethfalva néven. 1639-ben Brebbfalva alias Baba Pataka, 1699-ben Brebfalva, 1751-ben Brébfalva, 1733-ban Brebeny, 1750-ben Brebenyi, 1808-ban Brébfalva ~ Prébfalva, Ehrendorf, 1913-ban Brébfalva néven írták.
A falut még Rákóczi György fejedelem adta a Bota családnak, hogy azt benépesítsék. A Bota család leszármazottai voltak a főbb birtokosai még az 1800-as évek végén is.
1639-ben Brebbfalva alias Baba Pataka I. Rákóczi György birtoka volt.
1910-ben 352 lakosából 6 német, 346 román volt. Ebből 316 görögkatolikus, 30 görögkeleti ortodox, 6 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Kápolnokmonostori járásához tartozott.
Nevezetességek
- Görögkatolikus temploma - kőből épült 1893–1896 között a régi fatemplom helyett, melyet 1897-ben Mihály arkangyal tiszteletére szenteltek fel. Harangjait Kolozsváron öntötték 1850-ben és 1878-ban.
Jegyzetek
Források
- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés : Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Máramaros megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
