Kelence
Megjelenés
áthelyezés az oldalsávba
elrejtés
Kelence (Chelința), település Romániában, a Partiumban, Máramaros megyében.
Fekvése
Szilágycsehtől északkeletre, a Szamos jobb partján fekvő település.
Nevének eredete
Kelence, magyar jelentése méhkas.
Története
Kelence nevét 1423-ban említette először oklevél v. olachalis Gelenczemezeo néven.
1462-ben Kelencze, Kelenchew, 1505-ben Kelenche, 1733-ban Telincze, Chelintia, 1808-ban Kelencze, Tyelinczá, 1913-ban Kelence néven írták.
Kelence a Kusalyi Jakcs család tagjainak birtokai közé tartozó román lakosságú falu volt.
1423-ban Zsigmond király beiktató parancsára a váradi káptalan Kusalyi Jakcs György fiának, Dénesnek Gelenczemezeo nevű faluja birtokába beiktatta György másik fiát Jánost, ennek nejét Annát meg fiait: Lászlót és Györgyöt is.
Középszolnok vármegyei helység volt, mely 1553-ban Kővárhoz, 1564-ben Hadad várához tartozott.
1553-ban (a Kővárhoz tartozó középszolnoki Kelenchee) Jakcsi Mihály és Valkai Miklós között oszlott meg, kiknek jobbágyai 1–1 kapu után adóztak.
1641-ben Szaniszlófi Báthory Kata rendelkezése szerint Kelencén Lónyay Zsigmond, Badoginé Lónyay Kata, Becski Lászlóné Lónyay Zsuzsánna fia Szántói Becsky György és leánya Bribéri Melith Györgyné Zsuzsánna osztoztak meg.
1910-ben 790 lakosából 23 magyar, 648 román, 119 cigány volt. Ebből 467 görögkatolikus, 20 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Szilágycsehi járásához tartozott.
Kelencének egykor kitűnő bortermő hegyei voltak; az 1880-as években azonban a filoxéra fellépése következtében e szőlők teljesen kipusztultak.
Váljá Morij (Malmos-patak) nevű vizének a regényes hegyoldalon nagyobb esése van. A vízesés környékét Mária-völgynek is nevezik.
Kelenczéhez tartozott Kis-Bécs nevű hely is a Szamos balpartján, mely a tutajdeszka-kereskedők kikötője volt az 1870-es években.
Jegyzetek
Források
Magyar népi építészet |
---|
Magyar házvidékek | dél-dunántúli házvidék · északi vagy palóc házvidék · keleti vagy erdélyi házvidék · középmagyar vagy alföldi házvidék · nyugati vagy délnyugat-dunántúli házvidék · népi barokk · népi klasszicizmus |
---|
Lakóháztípusok | barlanglakás · veremház (putri) · kör alaprajzú épület · soros alaprajzú ház · nyújtott, soros alaprajzú ház · hosszúház · görbe ház · keresztszárnyas ház · keresztszínes ház · kerített ház · szárazbejárásos ház · lábasház |
---|
Falazat | rakott sárfal · gömbölyeges sárfal · vert fal · gyeptégla fal · vályogfal · favázas sárfal · boronafal · deszkafal · zsilipelt fal · gerendavázas fal · sövényfal · nádfal · kőfal · nyerstégla fal · téglafal · habarcs · vakolat · oromzat · torombakötéses oromzat |
---|
Födém | mestergerenda · középoszlop · padló · mennyezet · padlás · magtárpadlás |
---|
Tetőszerkezet | ágasfás tetőszerkezet · szelemenes tetőszerkezet · szarufás tetőszerkezet · székes tetőszerkezet · búsvitéz · herkelik · nyeregtető · kontyos tető · csonkakontyos tető · füstlyukas tető · vízvetős tető · üstökös tető · sátortető · bogárhátú tető |
---|
Héjazat | nádtető · lészás nádtető · szalmatető · zsúptető · fazsindely · dránica · palatető · cseréptető |
---|
Tüzelőberendezés, füstelvezetés | nyílt tűz · szikrafogó · katlan · kandalló · kemence · boglyakemence · kályha · takaréktűzhely · kémény · szabadkémény · kaminkémény · béreskohó |
---|
Alaprajz | egysejtű ház · kétosztatú ház · háromosztatú ház · szoba · pitvar · konyha · füstöskonyha · kamra · tisztaszoba · oldalház · ereszalj · tornác · gádor · ajtó · félajtó · kétszárnyú ajtó · kéttáblás ajtó · ablak · ablakrács · ablaktábla |
---|
Gazdasági épületek | enyhely · szárnyék · karám · esztrenga, kosár · akol · állás · pecó · cserény · vasaló · óltanya · kontyos kunyhó · esztenaház · kaszoj · kerekeskunyhó · szántalpas kunyhó · halászkunyhó · hodály · földól · disznóól · istálló · hídlás · baromfiól · galambdúc · méhes · kelence · csűr, pajta · verem · gabonásverem · gabonás (gabonáskas, életesház, hombár, szuszék) · szántalpas hombár · magtár · góré · sopa · abora · szénaszín · rakodó · polyvatartó · kandi · dohánypajta · aszalókemence · pálinkaégető kunyhó · nyárikonyha · pince · lyukpince · présház · kút · kopolya · gémeskút · árok · kerítés · garád · hágcsó · kapu · fedeles kapu · kiskapu |
---|
Középületek | iskola · községház · csőszház · mosóház · ispotály · szakállszárító · bolt · kocsma · beszálló · fogadó · csárda · híd · bürü · dobogó · pellengér |
---|
Szakrális épületek | templom · kápolna · harangláb · harangtorony, fatorony · kálvária · kőkereszt · plébániaház · paplak |
---|
Ipari épületek | olajütő · szárazmalom · szélmalom (bakos malom) · vízimalom (patakmalom, folyami malom, hajómalom) · fűrészmalom · kallómalom · lomozómalom · paprikamalom · kovácsolómalom · kovácsműhely |
---|
Díszítőművészet a népi építészetben | házfelirat · házjegy · festett famennyezet |
---|
Építőtevékenység | építőmunkás · kőműves · ács · bádogos · baráber · építőáldozat · meszelés · mázolás · pingálás · feketézés · homoklocsolás |
---|