Házjegy
Ma a Házjegy olyan téma, amely nagy érdeklődést és vitákat vált ki a társadalomban. Különböző perspektívákból különböző érvek találhatók a Házjegy mellett és ellen, ami kiterjedt vitákhoz vezetett különböző területeken. Akár személyes, akár politikai, társadalmi vagy gazdasági szinten, a Házjegy-nek sikerült olyan releváns témaként pozícionálnia magát, amely megérdemli a mélyreható elemzést. Ebben a cikkben a Házjegy különböző aspektusait fogjuk feltárni, az eredetétől és fejlődésétől a lehetséges jövőbeli következményekig.
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Névváltozatok: tulajdonjegy
de: Hausmarke, cs: domovní zamení
Rövidítések:
A házjegy olyan jelkép a pajzsokon, az ingatlanokon, melyekkel a tulajdonos jelölte a házát. Ma ezeket a házszámok helyettesítik. A házjegy idővel örökletes jelképpé vált a polgári és paraszti származású személeknél és családoknál, sokszor pajzsra került és címer lett belőle vagy viselésük párhuzamos volt a címerekével. Használatuk egészen a történelem előtti időkig nyúlik vissza. A családban, a "házban" a földbirtokkal és a vagyonnal együtt öröklődött és egyfajta "udvarjegyként" (de: Hofmarke) használták. A házjel általában kis mértani vonalakból állt, melyet pajzsra emeltek és heraldikai mázakkal látták el. Így számos polgári címer jött létre. Különösen gyakoriak voltak Észak-Németországban.