Máragyulafalva

Ebben a cikkben a Máragyulafalva-ről fogunk beszélni, egy olyan témáról, amely a történelem során jelen volt, és továbbra is aktuális a mai társadalomban. A Máragyulafalva nagy érdeklődést és vitát váltott ki mind a tudományos körökben, mind a közvéleményben a mindennapi élet különböző területeire gyakorolt ​​hatása miatt. Az idő múlásával a Máragyulafalva olyan tanulmányok, kutatások és elmélkedések tárgya volt, amelyek hozzájárultak a témával kapcsolatos ismereteink bővítéséhez. Ebben az értelemben különböző nézőpontokkal és megközelítésekkel fogunk foglalkozni, hogy jobban megértsük a Máragyulafalva fontosságát és jelentését ma.

Máragyulafalva (Giulești)
A máragyulafalvi görögkatolikus templom
A máragyulafalvi görögkatolikus templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióMáramaros
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeMáramaros
KözségMáragyulafalva
Rangközségközpont
Irányítószám437160
SIRUTA-kód108160
Népesség
Népesség997 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság1 (2002)
Népsűrűség38 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság332 m
Terület86,42 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 49′ 20″, k. h. 23° 55′ 51″47.822200°N 23.930800°EKoordináták: é. sz. 47° 49′ 20″, k. h. 23° 55′ 51″47.822200°N 23.930800°E
Máragyulafalva weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Máragyulafalva témájú médiaállományokat.

Máragyulafalva (románul: Giulești, németül: Ludwigsdorf, jiddisül ז'יולשט) falu Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban.

Fekvése

Máramarosszigettől 14 kilométerre délre, a Mára partján fekszik.

Nevének eredete

Első említését egy 1317-ben kelt oklevél 1349-ből fennmaradt másolatában találjuk. Ennek tanúsága szerint mind magyar, mind román nevét az alapító Drágos kenéz Gyula (Giulea) nevű fiáról kapta. 1355-ben Gyulahaza, 1385-ben Gywlafalwa.

Története

A legpatinásabb máramarosi román kisnemesi falu volt, családjai a vármegye irányításában is gyakran szerephez jutottak. Az alapító kenézi család a 14. században kiterjedt birtokokat szerzett, később több részre szakadt, és a különböző ágak közül több más falvakban települt le. Innen írták nemesi előnevüket többek között a Bandra, Berche, Czinczas, Fejér, Ficze, Gyula, Ivanka, Nemes, Pap, Perse, Rednik, Stibor és Vlád családok. Maga Máragyulafalva túlnyomóan nemesi falu maradt, amire jellemző, hogy 1848-ban mindössze két jobbágycsaládot szabadítottak föl. 1956-ban különvált tőle Gyulamonostor. Egyike azon kevés falvaknak Romániában, ahol a 2002-es népszámláláskor a lakosság relatív többségét a görögkatolikus felekezet alkotta.

1838-ban 1108 görögkatolikus és 16 zsidó vallású lakosa volt.[1]

1910-ben 1821 lakosából 1615 volt román, 174 német (jiddis) és 32 magyar anyanyelvű; 1628 görögkatolikus és 175 zsidó vallású.

2002-ben 1178 lakosából 1172 volt román nemzetiségű; 561 görögkatolikus és 529 ortodox vallású.

Látnivalók

  • Jelenlegi görögkatolikus temploma 1888-ban épült. A templomkertben azonban feltárták egy 14. században épített, valószínűleg kenézi alapítású kőtemplom alapfalait. A félkörös záródású szentéllyel épített templom hajója belülről 8,8 × 5,5 méteres, az eredeti templom kívülről 15 × 7,2 méteres volt. Ehhez Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején tornyot, a 16. vagy 17. században pitvart építettek.
  • A Mihali (Mihályi) család 1826-ban épült faházát eredeti helyén helyreállították és múzeumot alakítottak ki benne. A kiállítási tárgyak egy része arra emlékeztet, hogy 1918-ban akkori tulajdonosa, dr. Ilie Lazar innen indult el a máramarosi román küldöttekkel a gyulafehérvári gyűlésre.
  • Köcsögfák.
  • A Valea Brazilor patak folyása mentén, egy két kilométer átmérőjű egykori vulkáni kráterben egy tőzegláp és egy erdős láp található. Mindkettő kb. 15–20 hektár területű. A kettő elágazása három hektáros területen természetvédelmi terület. Itt található a havasi törpefenyő legalacsonyabb, 970 méteres tengerszint feletti előfordulása Romániában.

Híres emberek

Jegyzetek

  1. ↑ Schematismus Venerabilis Cleri Almae Dioecesis Szathmariensis Pro Anno Jesu Christi 1838

Források