Gyulamonostor

A mai világban a Gyulamonostor olyan téma, amely nagy aktualitást kapott a társadalom különböző területein. Az idő múlásával a Gyulamonostor alapvető fontosságúnak bizonyult a döntéshozatalban és a mindennapi élet különböző aspektusainak fejlesztésében. Hatása olyan jelentőssé vált, hogy egyre többen keresnek információkat és elemzéseket a Gyulamonostor-ről, hogy megértsék a Gyulamonostor fontosságát és azt, hogy hogyan befolyásolja az életüket. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Gyulamonostor mai szerepét, időbeli alakulását és a társadalomra gyakorolt ​​hatását.

Gyulamonostor (Mănăstirea)
A fatemplom
A fatemplom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióMáramaros
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeMáramaros
KözségMáragyulafalva
Rangfalu
KözségközpontMáragyulafalva
Irányítószám437163
SIRUTA-kód108197
Népesség
Népesség121 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság-
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 48′ 11″, k. h. 23° 55′ 20″47.802992°N 23.922221°EKoordináták: é. sz. 47° 48′ 11″, k. h. 23° 55′ 20″47.802992°N 23.922221°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyulamonostor témájú médiaállományokat.

Gyulamonostor (románul: Mănăstirea) falu Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban.

Fekvése

Máragyulafalva és Aknasugatag között félúton fekszik.

Története

A máragyulafalvi kolostor körül alakult ki, amely a 17. század végén ortodox püspöki székhely is volt.[1] Valószínűleg innen származik a bikszádi kolostor csodatévő Mária-ikonja. 1956-ban vált ki Máragyulafalvából.

1910-ben 159 román anyanyelvű, görögkatolikus vallású lakosa volt.

2002-ben 160 román nemzetiségű lakosából 71 volt ortodox és 64 görögkatolikus vallású.

Látnivalók

  • A kolostort először 1653 előtt említi oklevél, és az egykori kolostor fatemploma is a 17. században épült. 1809 után hagyták el szerzetesei, ezt követően a kolostor körül kialakult település templomaként működött. Harangját 1679-ben öntötték, belsejében egy 1712-ből származó sírkő is található. Belsejének falfestményeit és a bejárat melletti fal külső festését 1783-ban készítették. Jelenleg közösen használják az ortodoxok és a görögkatolikusok. 2000-ben a templom kegytárgyait ellopták, és az értékek majdnem fele máig sem került elő.

Jegyzetek

  1. ↑ www.univ-ovidius.ro. . (Hozzáférés: 2010. február 6.)

Források