A Hagymáslápos jelentősége a mai társadalomban tagadhatatlan. A Hagymáslápos minden nap vita és elmélkedés témájává válik különböző területeken, legyen szó politikáról, tudományról, szórakoztatásról vagy kultúráról. A Hagymáslápos felébreszti az emberek érdeklődését és kíváncsiságát, akik igyekeznek megérteni életükre és az őket körülvevő világra gyakorolt hatását. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Hagymáslápos-hez kapcsolódó különféle szempontokat, az eredetétől a mai fejlődéséig. Elemezni fogjuk napi döntéseinkre, valamint a társadalom egészének fejlődésére gyakorolt hatását.
Hagymáslápos (Lăpușel) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Máramaros |
Község | Lénárdfalva |
Rang | falu |
Községközpont | Lénárdfalva |
Irányítószám | 437227 |
SIRUTA-kód | 106434 |
Népesség | |
Népesség | 1425 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 221 |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Hagymáslápos falu Romániában, Máramaros megyében.
Máramaros megyében, Nagybányától délnyugatra, a Lápos folyó bal oldalán fekvő település.
A települést a 15. század elejétől többször említik a korabeli oklevelekben. 1405-ben Magyarlapus, 1470-ben Magyarlaapos, 1475-ben Lapws néven írták a nevét.
1475-ben a falu már vámhely volt, és népes helységnek említik. Magyarlápos a kővári uradalomhoz tartozott, s annak sorsában osztozott. A 17. században a Kővárvidék főkapitányai a gróf Telekiek voltak, s ők kapták meg a falut, s birtokosai maradtak egészen a 20. század elejéig. A 20. század elején az alábbiakat írta még a településről Borovszky: „Kisközség a Lápos mellett a magyarsmkúti járásban. Van benne 254 ház, 1290 lakossal, köztük 355 magyar, 927 oláh (magyarul beszél 487), vallásra nézve 919 görög katholikus, 247 református, 109 izr. Határa 3134 hold”.
Magyarlápos a 20. század elején Szatmár vármegyéhez tartozott.