Révkörtvélyes
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Révkörtvélyes-et és életünk különböző területeire gyakorolt hatását. A Révkörtvélyes olyan téma, amely az elmúlt években sok ember érdeklődését felkeltette, mivel a helyzetek és összefüggések széles skáláját fedi le. A személyes szférában gyakorolt befolyásától a szakmai világban betöltött fontosságáig a Révkörtvélyes döntő szerepet játszik abban, ahogyan a társadalomban élünk és működünk. Ebben a cikkben különböző szempontokat és esettanulmányokat elemezünk a Révkörtvélyes-hez kapcsolódóan, hogy jobban megértsük annak relevanciáját, és azt, hogy hogyan befolyásolhatja napi rendszerességgel a döntéseinket és tevékenységeinket.
| Révkörtvélyes (Perii Vadului) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Nagyilonda |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nagyilonda |
| Irányítószám | 457199 |
| SIRUTA-kód | 141679 |
| Népesség | |
| Népesség | 95 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 2 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 236 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 20′ 60″, k. h. 23° 34′ 01″47.349926°N 23.566815°EKoordináták: é. sz. 47° 20′ 60″, k. h. 23° 34′ 01″47.349926°N 23.566815°E | |
 | |
Révkörtvélyes település Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
Nagyilondától nyugatra, a Szamos jobb partján fekvő település.
Nevének eredete
Nevének rév előtagját a patakon és a Szamoson levő révje után, míg nevének körtvélyes utótagját a településen termesztett nagy mennyiségű körte után kapta.
Története
Révkörtvélyes nevét 1405-ben említették először az oklevelek Kwrthuelrew néven.
1424-ben Kerthewelrew, 1566-ban Körtwelrew, 1650-ben Körtvély-Rév, 1830-ban Révkörtvélyes néven írták.
A település Kővár tartozéka volt, melyet Zsigmond király Balk és Drág fiainak adományozott.
1424-ben történt osztozkodásukkor a település Drág fiainak: Györgynek és Sandrinnak jutott, s az övék volt még 1553-ban is.
A Drágfiak kihaltával Drágffy György e birtokát Izabella királyné bátori (ecsedi) Báthori Györgynek és nejének, somlyói Báthory Annának,és fiuknak Báthori Istvánnak (későbbi országbírónak) adományozta.
1565-ben, amikor Báthori György fellázadt Miksa császár ellen - feje váltságául - Kővárt és tartozékait, köztük Révkörtvélyest is a császárnak engedte át.
1567-ben II. János király visszafoglalta Miksa császártól Kővárt tartozékaival együtt és Beregszói Hagymási Kristófnak adományozta.
1651-ben Kővárhoz tartozó „fiskális” birtok volt.
1702-ben Bethlen Ferenc és Bánffy Péter birtokának írták, 1786-ban pedig gróf Bethlen Gergelyé lett.
1820-ban gróf Teleki Domokos volt a település birtokosa.
1831-ben 233 lakosa volt, 1896-ban 297 lakosából 280 görögkatolikus, 17 zsidó volt.
1891-ben 277 lakosa volt, melyből 9 római katolikus, 244 görögkatolikus, 2 református, 22 izraelita volt.
Révkörtvélyes a trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Nagyilondai járásához tartozott.
Nevezetességek
- Görögkatolikus temploma 1865-ben épült kőből. 1867-ben szentelték fel Mihály és Gábor őrangyalok tiszteletére.
- Pesterea Magurics nevű nagy barlangja, amely az itt talált ősállatcsontokról is nevezetes.
- Határában 1882-ben Torma Károly régész idejében még látható volt egy kerek római őrtorony is.
Jegyzetek
Források
- Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés : Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.
Szilágy megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
