Farnas
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Farnas hatását a kortárs társadalomra. Megjelenése óta a Farnas felkeltette a különböző ágazatok figyelmét és érdeklődését, vitákat és vitákat váltva ki relevanciájával és jelentésével kapcsolatban. A Farnas jelenség áthatotta mindennapi életünk kulcsfontosságú aspektusait, megváltoztatva kapcsolatainkat, információfogyasztásunkat és a körülöttünk lévő világ megértését. Részletes elemzéssel megvizsgáljuk a Farnas körül forgó különböző szempontokat, hogy megértsük a kultúrára, politikára, technológiára és az emberi kapcsolatokra gyakorolt hatását. Kritikai megközelítéssel megpróbáljuk megfejteni a Farnas-re jellemző összetettségeket és árnyalatokat, hogy megvilágítsuk a kortárs társadalomra gyakorolt hatását.
| Farnas (Sfăraș) | |
 | |
| Farnasi református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Váralmás |
| Rang | falu |
| Községközpont | Váralmás |
| Irányítószám | 457017 |
| SIRUTA-kód | 140057 |
| Népesség | |
| Népesség | 108 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 54 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 354 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 54′ 18″, k. h. 23° 05′ 55″46.904891°N 23.098589°EKoordináták: é. sz. 46° 54′ 18″, k. h. 23° 05′ 55″46.904891°N 23.098589°E | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Farnas témájú médiaállományokat. | |
Farnas (románul Sfăraș) falu Romániában Szilágy megyében.
Fekvése
Bánffyhunyadtól északkeletre a vasútvonalhoz közel fekszik.
Első említése
A 12. századi tizedjegyzék említi először. 1839-ben és 1863-ban Szferas, 1873-ban Szferázs, 1930-ban Sfărașu néven találjuk.
Lakossága
1850-ben 365 főből 203 fő magyar, 4 fő zsidó, 2 fő cigány. 1992-ben 180 főre apadt lakosságából 111 fő román és 69 fő magyar. 1850-ben 156 fő görögkatolikus, 8 fő római katolikus, 197 fő református 4 fő izraelita hitű. 1992-ben 110 fő ortodox, 2 fő római katolikus, 67 fő református.
Története
Árpád kori település, a 12. századig Adorján vár területe volt, majd királyi birtok, a Váradelőhegyi prépostság, majd a Szent Jób-apátság tulajdona volt. A 12. századig Bihar vármegyéhez tartozott. 13. századi Bécsi Kódex szerint már Mater Ecclesia, önálló egyháza volt. Eredeti lakói katolikusok voltak, akik a reformáció óta reformátusok. A falu a trianoni békeszerződésig Kolozs vármegyéhez tartozott.
Látnivaló
Mai református temploma valószínűleg a tatárjáráskor (1241) lerombolt Almásmonostor várának köveiből a 15. században, gótikus stílusban. Az 1703-1711-es Rákóczi-szabadságharcban megrongálódott épületet csak 1750-ben hozták helyre. Ajtókereteit reneszánsz faragványok díszítik. A templomhajó és a nyolcszögletű szentély mennyezetét Gyalui Asztalos János és Umling Lőrinc fakazettái (kétfejű sas, pelikán, nap, bűnbeesés) díszítik, szószékét ugyancsak Umling készítette 1750-ben. A falba épített, 1510-ből való sírkő a Mátyás király elleni felkelés egyik vezéralakjának, Farnasi Veress Jánosnak állít emléket. A templom melletti harangláb két harangja közül a nagyobbik 1745-ből való.
A faluban található még a Szent-Iványi család 19. század eleji kastélya, melyet öregek otthonává alakítanak.
Források
- Horváth Zoltán György–Gondos Béla: Kalotaszeg középkori templomai a teljesség igényével (Romanika kiadó, 2006.)
- Várady Péter-Borbly Anikó: Erdély magyar templomai - Kalotaszeg (Unikornis kiadó, 1991)
- Varga E. Árpád Erdély etnikai és felekezeti statisztikája (1850-1992)
Kapcsolódó szócikkek
Képgaléria
-
Gyalui Asztalos János és Umling Lőrinc fakazettái -
Umling Lőrinc 1750 -
Harangláb -
Templombelső
Külső hivatkozások
Jegyzetek
Szilágy megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}