Ebben a cikkben a Szilágypaptelek témával foglalkozunk különböző nézőpontokból azzal a céllal, hogy átfogó képet adjunk erről a témáról. Elemezzük a jelenlegi társadalomra gyakorolt hatását, a jövőre vonatkozó lehetséges következményeit, valamint feltárjuk a témában kialakult különböző véleményeket és álláspontokat. A Szilágypaptelek napjainkban nagy jelentőségű téma, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki, ezért tartjuk célszerűnek ezt a teret ennek megvitatásának és elmélkedésének szentelni.
Szilágypaptelek (Popeni) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szilágy |
Község | Nyirsid |
Rang | falu |
Községközpont | Nyirsid |
Irányítószám | 457253 |
SIRUTA-kód | 142168 |
Népesség | |
Népesség | 892 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 14 |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
Szilágypaptelek település Romániában, Szilágy megyében.
Zilahtól északkeletre, Nyirsid és Zsibó között fekvő település.
Szilágypaptelek papok birtoka; a meszesi monostor telke, birtoka volt, innen vette nevét.
Nevét 1387-ben említették először, mint az aranyosi vár-hoz tartozó birtokot. 1423-ban a Kusalyi Jakcs család birtoka volt, Kusalyi Jakcs György fiát Jánost és nejét Annát meg fiaikat Lászlót és Györgyöt is beiktatták az itteni birtokba.
1472-ben Bélteki Drágfi Miklósé és fiaié Bertalané, Györgyé és Ferencé lett.
1559-ben Paptelkéhez tartozott a Bodon nevű erdő egy része és Csiglen nevű erdő fele, melyek özvegy Nagyfalusi Serédi Istvánné Várdai Klára tulajdonai voltak.
1779-ben a település fő birtokosa gróf Andrási Károly volt.
1847-ben 542 lakosa volt, valamennyi görögkatolikus.
1890-ben 785 lakosából 14 magyar, 5 német, 754 oláh, 12 egyéb nyelvű, ebből 766 görögkatolikus, 5 református, 3 unitáriánus, 3 izraelita. A házak száma ekkor: 158 volt.
Szilágypaptelek a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott.