Szilágypaptelek

Ebben a cikkben a Szilágypaptelek témával foglalkozunk különböző nézőpontokból azzal a céllal, hogy átfogó képet adjunk erről a témáról. Elemezzük a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatását, a jövőre vonatkozó lehetséges következményeit, valamint feltárjuk a témában kialakult különböző véleményeket és álláspontokat. A Szilágypaptelek napjainkban nagy jelentőségű téma, amely nagy érdeklődést és vitát váltott ki, ezért tartjuk célszerűnek ezt a teret ennek megvitatásának és elmélkedésének szentelni.

Szilágypaptelek (Popeni)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeSzilágy
KözségNyirsid
Rangfalu
KözségközpontNyirsid
Irányítószám457253
SIRUTA-kód142168
Népesség
Népesség892 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság14
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 15′ 03″, k. h. 23° 10′ 14″47.250738°N 23.170612°EKoordináták: é. sz. 47° 15′ 03″, k. h. 23° 10′ 14″47.250738°N 23.170612°E
Térkép

Szilágypaptelek település Romániában, Szilágy megyében.

Fekvése

Zilahtól északkeletre, Nyirsid és Zsibó között fekvő település.

Nevének eredete

Szilágypaptelek papok birtoka; a meszesi monostor telke, birtoka volt, innen vette nevét.

Története

Nevét 1387-ben említették először, mint az aranyosi vár-hoz tartozó birtokot. 1423-ban a Kusalyi Jakcs család birtoka volt, Kusalyi Jakcs György fiát Jánost és nejét Annát meg fiaikat Lászlót és Györgyöt is beiktatták az itteni birtokba.

1472-ben Bélteki Drágfi Miklósé és fiaié Bertalané, Györgyé és Ferencé lett.

1559-ben Paptelkéhez tartozott a Bodon nevű erdő egy része és Csiglen nevű erdő fele, melyek özvegy Nagyfalusi Serédi Istvánné Várdai Klára tulajdonai voltak.

1779-ben a település fő birtokosa gróf Andrási Károly volt.

1847-ben 542 lakosa volt, valamennyi görögkatolikus.

1890-ben 785 lakosából 14 magyar, 5 német, 754 oláh, 12 egyéb nyelvű, ebből 766 görögkatolikus, 5 református, 3 unitáriánus, 3 izraelita. A házak száma ekkor: 158 volt.

Szilágypaptelek a trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott.

Nevezetességek

  • Görögkatolikus kőtemploma – 1836-ban épült. Anyakönyvet 1830-tól vezetnek.

Hivatkozások

Források

  • Petri MórSzilágy vármegye monographiája IV.: Szilágy vármegye községeinek története (L-Z). : Szilágy vármegye közönsége. 1902. 211–213. o. Online elérés