A Almásgalgó keretein belül ma nagyon aktuális és érdekes témát találunk. Ez a téma vitákat, vitákat és reflexiókat generált különböző területeken, a politikától a tudományig, beleértve a kultúrát és általában a társadalmat. Ez egy olyan téma, amely arra hív bennünket, hogy elmélkedjünk az élet alapvető aspektusairól, megkérdőjelezzük hiedelmeinket, és választ keressünk olyan kérdésekre, amelyek a történelem során végigkísértek bennünket. Ebben a cikkben igyekszünk elmélyülni a Almásgalgó-ben, feltárva annak különböző aspektusait, elemezve következményeit, valamint kritikus és elemző pillantást vetve egy olyan témára, amely mindannyiunkat foglalkoztat.
Almásgalgó (Gâlgău Almașului) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Szilágy |
Község | Almásbalázsháza |
Rang | falu |
Községközpont | Almásbalázsháza |
Irányítószám | 457029 |
Körzethívószám | +40 x60[1] |
SIRUTA-kód | 140191 |
Népesség | |
Népesség | 1006 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 4 |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 210 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Almásgalgó témájú médiaállományokat. | |
Almásgalgó (románul: Gâlgău Almașului) falu Romániában, Erdélyben, Szilágy megyében.
Az Almás patak két partján, Zsibótól 8,5 km-re délkeletre, Tihó és Kettősmező között fekvő település.
Almásgalgó (Galgó) neve a szláv glog (glogov) (=galagonya) szóból ered.
A falu nevét az oklevelekben 1560-ban említették először Chalgo alakban.
Galgó Almás várának tartozéka volt, s mint ekkor Doboka vármegyéhez tartozó helység a Páncélcsehi járáshoz tartozott. 1560 előtt Bebek Ferenc birtoka volt.
1560-ban Somlyói Báthory Kristófot és nejét iktatták be a hűtlenségbe esett Bebek Ferenc birtokába.
1603-ban Csáky István mint Nagy-Almáshoz tartozó birtokot vette zálogba Rátóti Gyulafi Lászlónak.
1630-ban Zakariás Istvánné Básti Anna és gyermekei voltak birtokosai.
1837-ben Józsika bárót írták a település birtokosának.
Az 1837 évi összeíráskor Almásgalgónak 566 lakosa volt, a házak száma 95.
1890-ben 966 lakosából 904 fő oláh, 21 magyar, 41 egyéb nyelvű volt. A népességből 922 fő görögkatolikus, 6 római katolikus, 2 evangélikus, 36 izraelita volt. A házak száma 211 volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Zsibói járásához tartozott.
A 2002-es népszámláláskor 1082 lakosa közül 1055 fő (97,5%) román, 20 (1,8%) cigány, 4 (0,4%) magyar és 3 (0,3%) német volt.