Topaszentkirály
Ebben a cikkben elmélyülünk a Topaszentkirály lenyűgöző világában, feltárva annak számos oldalát és a mai társadalomra gyakorolt hatását. Az eredetétől a mai relevanciáig részletesen elemezzük a Topaszentkirály minden aspektusát, teljes és speciális áttekintést nyújtva, amely átfogó megértést ad az olvasónak erről a témáról. Részletes kutatások, adatok és elemzések révén felfedezzük, hogy a Topaszentkirály hogyan befolyásolta és alakította át a mindennapi élet különböző aspektusait, valamint jelentőségét a kortárs kultúrában. Történelmi, társadalmi és kulturális relevanciájára összpontosítva ez a cikk átfogó és gazdagító áttekintést kíván nyújtani, amely gondolkodásra és mélyreható ismeretekre hív a Topaszentkirály-ről.
| Topaszentkirály (Sâncraiu Almașului) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Magyarzsombor |
| Rang | falu |
| Községközpont | Magyarzsombor |
| Irányítószám | 457373 |
| SIRUTA-kód | 143192 |
| Népesség | |
| Népesség | 176 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 330 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 57′ 22″, k. h. 23° 20′ 56″46.956089°N 23.348996°EKoordináták: é. sz. 46° 57′ 22″, k. h. 23° 20′ 56″46.956089°N 23.348996°E | |
 | |
Topaszentkirály (románul Sâncraiu Almașului) falu Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
Hidalmástól délkeletre, Egerestől északkeletre, Zutor és Nádasszentmihály között a Zilahi úton, Topa-tető, a régi erdélyi határszél nyugati oldalán fekvő település.
Története
Topaszentkirály nevét 1345-ben említette először oklevél p. Senkyral néven.
1429-ben p. Zentkyral, 1449-ben Zenthkyral, 1471-ben p. Thopazenthkyral néven írták.
1449-ben már plébánosát is említették, tehát ekkor már egyházas hely volt. 1519-ben Szentkirály részbirtokon a Kis- és Nagydobai család tagjai osztozkodtak.
1522-ben a Dobai, Gyerővásárhelyi Gyerőfi, Wass, Szentpáli és más családok birtokaként említették.
1551-ben a fennmaradt hagyomány szerint innen indította el Fráter György barát Izabella királynét Kassa felé. Ezt a búcsújelenetet írta meg Tinódi Lantos Sebestyén „Erdélyi história” című művében.
A 20. század elején Kolozs vármegye Hidalmási járásához tartozott.
1910-ben 852 lakosából 41 magyar, 811 román volt. Ebből 785 görögkatolikus, 23 görögkeleti ortodox, 25 izraelita volt.
Nevezetességek
- Református temploma a régi gótikus templom helyére épült 1869-1871 között.
Források
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája I–VI. : Szilágy vármegye közönsége. 1901–1904.
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv
Jegyzetek
Szilágy megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}