Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Jordán Tamás (színművész)-et és a mai társadalomra gyakorolt hatását. A Jordán Tamás (színművész) egy olyan téma, amely sok vitát és vitát váltott ki az elmúlt években, és fontos, hogy minden nézőpontot és véleményt megvizsgáljunk az üggyel kapcsolatban. A Jordán Tamás (színművész) a keletkezésétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig döntő szerepet játszott az emberek életében, olyan szempontokat befolyásolva, mint a politika, a technológia, a kultúra és a környezet. Ebben a cikkben elmélyülünk a Jordán Tamás (színművész) különböző dimenzióiban, és megpróbáljuk megérteni a mai világra gyakorolt hatását.
Szülei Jordán László (1918–2015) jogász és Valló Sarolta (1919–2022). Anyai és apai nagyapja is győri, előbbi polgármester-helyettes volt, utóbbi Erdélyből áttelepülve lett a Cardo Bútorgyár tulajdonosa a második világháború végéig.[4] Négy fiatalabb[5] testvére született. A Budafoki úton és a Gellért-fürdő környékén nőtt fel.[6]
1961-ben Bálint András vitte el az Egyetemi Színpadhoz, amely akkor élte hőskorszakát. Abban az évben alakult meg az ELTE „univerzitas” tagozata is, aminek Ruszt József még mint főiskolás volt a rendezője. Első fia születéséig játszott az együttessel, egyetemi évei alatt. Többek között Sólyom Katival, Halász Péterrel, Fodor Tamással, Hetényi Pállal. Előadásaikkal bejárták Európát, ami a hatvanas években önmagában is irigylésre méltó dolog volt. Első kőszínházi szereplésével zárta ezt az időszakot, amikor egy beugrásra Zsámbéki Gábor[6] lehívta Kaposvárra. Ezután a Fővárosi Tanács telekkitűzési osztályának mérnöke lett.
1970-ben a 25. Színháztól, ahol épp Haumann Péterrel a főszerepben a Szókratész védőbeszéde című darabot rendezték, felkérték egy egymondatos szerepre, mint börtönszolga. Ezután eleinte munka mellett keresetkiegészítésként játszott, hamarosan azonban annyi szerepet kapott, hogy 1972-ben – miután az Országos Rendező Iroda kiadta az igazolást, hogy színész[7] – leszerződött a színházhoz.
Eközben 1973-ban megkapta az Edelényi János által rendezett II. Richard tévéfilm címszerepét, melynek operatőre Fehér György volt, partnerei pedig Básti Lajos, Őze Lajos, Bujtor István, Lukács Sándor, Kőmíves Sándor, Gelley Kornél voltak. Majd hamarosan egy újabb főszerepet kapott, Zolnay Pál és Ragályi ElemérSámán című játékfilmjében, Zala Márkkal és Jobba Gabival. Ám az egész további életét meghatározó feladat mégis a Költészet: József Attila című 5-ször 20 perces emlékműsor volt, melyet a Magyar Televízió készíttetett szintén Edelényi Jánossal és Fehér Györggyel, hogy méltóképpen megünnepelje József Attila 75. születésnapját. Mindössze három színész szerepelt benne: Cserhalmi Anna, Latinovits Zoltán és Jordán Tamás. Az alkotók ragaszkodtak ahhoz, hogy verseket úgy mondják el, mintha beszélgetnénk valakivel. A zenét a Kaláka és Sebő együttes biztosította.[7] A műsort végül nagy késéssel mutatták csak be, azonban Gábor Miklóstól kapott egy négyoldalas, kézzel írt, elragadtatott levelet. Ezek ihletettségében született meg első önálló József Attila-estje.[8][9]
Rendezői debütálása 1987-ben a tettyei romoknál a Pécsi Nyári Színház keretében bemutatott Móricz Zsigmond Úri muri című előadás volt, a kaposvári színház társulatának tagjaival és a Baranya Táncegyüttes statisztériájával. Az előadásban maga is játszott.[10]
2003. január 1-jétől[13] 2008. június 30-ig a Nemzeti Színház igazgatója volt. A Nemzeti igazgatása után Szombathelyen megalapította a Weöres Sándor Színházat.[14] 2001 óta járt színészként vagy rendezőként a város rendezvényeire, a karneválra a Sportházban és a nyári játékokra. Ezeken tapasztalta meg, mennyire szeretnének a szombathelyiek színházat.[15]
2008-ban Fűzfa Balázs irodalomtörténésszel közösen indította útjára a magyar költészet napjához kapcsolódó Nagy versmondás elnevezésű programsorozatot,[m 2] ami célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar líra kiemelkedő műalkotásaira[30] és hogy a résztvevők megtapasztalják, hogy verset tanulni élvezet is lehet, hiszen a közösségi élmény semmivel nem pótolható.[29]
Feleségével 1963-ban ismerkedtek meg és 1967-ben házasodtak össze. Ebből a házasságból két fia született, Tamás (1968) bútorasztalos lett és Péter (1970), aki televíziós gyártásvezető.[32] Nem váltak el, mert Jordán Tamás családja rendkívül vallásos.[33]Lázár Kati Kossuth-díjas színművésznő másfél-két évtizeden át volt élettársa, lányuk Jordán Adél (1980) színésznő.[6][33][34] Pap Kriszta közgazdásszal, aki előbb munka-, majd élettársa lett, a Merlin Színházban eltöltött időben ismerkedett meg, fiuk, Benedek (1997) focizik.[6][33][35] 2018-ban, 22 év után különváltak útjaik.[36]
↑Márton András az 1992. március 20-án megnyílt Los angelesi magyar konzulátus vezetője lett.[12]
↑Fűzfa Balázs a Nyugat-Magyarországi Egyetem Irodalomtörténeti tanszékének tanáraként 2007–2013 között A 12 legszebb magyar vers konferencia- és könyvsorozat címmel kísérletet tett a magyar irodalom 12 remekművének – ami egy általa alkotott válogatás közismert és kedvelt költeményekből, az egyetemi képzés és a középiskolai tananyag fontos darabjaiból – újraértésére és újraértelmezésére. A konferencia előadásaiból szerkesztett kötetek is megjelentek. A projekt különlegessége, hogy minden egyes művet konkrét helyszínnel kapcsolt össze. 2007 őszén Koltó volt az első irodalmi állomás: Petőfi Szeptember végén című versének apropóján. Ebbe a kezdeményezésbe csatlakozott egy felkérés kapcsán Jordán Tamás a 2008-as Pilinszky-konferencián memoriter-akciójával.[26][27][28][29]
↑A Képmutatók cselszövése vagy Álszentek cselszövése címen is bemutatott Bulgakov-színdarab a Molière című történelmi drámájának átirata.[38]
↑A Marat/Sade vagy Marat halála teljes címe Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása, ahogy a charentoni elmegyógyintézet színjátszói előadják de Sade úr betanításában. Ez, az 1981-ben a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott darab Ács János rendezésében – Koltai Tamás megfogalmazásában – színház-történetté vált.[39]
↑Eörsi László: A kaposvári Marat/Sade és a kultúrpolitika (A Marat/Sade bemutatásának körülményei, 248-249. oldal), Évkönyv (Magyar történelem 1946-1989) 16., epa.oszk.hu - 2009.
↑Szeretni kell, Merlin Színház 1991-2000 - A Merlin Színészképző műhely, merlin1991-2000.5mp.eu / webcache.googleusercontent.com (hozzáférés: 2017. szeptember 3.)