Keveházi Gábor

A mai világban a Keveházi Gábor a széles közönség érdeklődésére számot tartó releváns témává vált. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár történelmi jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatása miatt, a Keveházi Gábor továbbra is vitákat és vitákat generáló téma. A kezdetektől a kortárs világban való fejlődésig a Keveházi Gábor felkeltette az akadémikusok, a szakértők, a rajongók és a kíváncsiak figyelmét. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Keveházi Gábor-hez kapcsolódó összes szempontot, és átfogó és részletes áttekintést nyújtunk, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy jobban megértse annak fontosságát és relevanciáját a mai világban.

Keveházi Gábor
Az 50 éves Pécsi Balett Jubileumi Gáláján (Eifert János felvétele)
Az 50 éves Pécsi Balett Jubileumi Gáláján (Eifert János felvétele)
Született1953. február 25. (72 éves)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaBán Teodóra
GyermekeiKeveházi Krisztina
Foglalkozása
  • koreográfus
  • balett-táncos
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Keveházi Gábor témájú médiaállományokat.

Keveházi Gábor (Budapest, 1953. február 25. –) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar táncos, koreográfus, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Nagyapja Kropacsek Ferenc, az MTK válogatott labdarúgója volt. 2005. augusztus 1-je óta a Magyar Állami Operaház balettegyüttesének igazgatója. Két gyermeke született : Keveházi Krisztina valamint Keveházi Lili.

Pályafutása

Tanulmányait az Állami Balettintézetben végezte Merényi Zsuzsa növendékeként, 1970–71-ben a leningrádi Vaganova-balettiskolában képezte tovább magát ösztöndíjasként Borisz Bregvadze szakmai irányításával.

1972-ben lett az Operaház tagja, 1992-ig a Magyar Nemzeti Balett vezető szólistája, ezen belül 1989 augusztusától 1992-ig igazgatója volt. Aktív táncosként a legnevesebb együttesekkel vendégszerepelt világszerte, a balettirodalom szinte minden jelentős főszerepét eltáncolta.

1992-ben „Budafest” néven létrehozta a Nyári Opera- és Balett Fesztivált. 2001 és 2005 között a Pécsi Balettet igazgatta, irányítása alatt az együttes második fénykorát élte. 2005. augusztus 1-jétől ismét megbízták az Operaház balettegyüttesének vezetésével. 2010-ben újabb ötéves megbízást kapott erre a feladatra, ám 2011 januárjában felmentették tisztségéből.

Versenyeredményei

  • 1972: a Várnai Nemzetközi Balettverseny aranyérmese (junior kategória)
  • 1975: a Várnai Nemzetközi Balettverseny ezüstérmese
  • 1976: a Tokiói Balettverseny legjobb férfitáncosa

Főbb szerepei

Klasszikus főszerepek

  • Basil (Petipa: Don Quijote)
  • Albert (Lavrovszkij: Giselle)
  • Herceg (Petipa: Csipkerózsika)
  • Herceg (Vajnonen: Diótörő)
  • Herceg (Petipa: A hattyúk tava)
  • Colas (Ashton: A rosszul őrzött lány)

Magyar koreográfusok műveinek főszerepei

  • Ferenc (Harangozó: Coppélia)
  • Spartacus (Seregi László: Spartacus)
  • Amyntas (Seregi László: Sylvia)
  • Tybalt (Seregi László: Rómeó és Júlia)
  • Művész (Seregi László: A cédrus)
  • Királyfi (Seregi László: A fából faragott királyfi)
  • Júdás (Presser – Fodor. – J. S. Bach)
  • Mandarin (A csodálatos mandarin – 4 különböző koreográfiában)

További emlékezetes szerepek

  • Kiválasztott ifjú (Béjart: Tavaszünnep)
  • Tűzmadár / Főnix – két különböző főszerep (Béjart: Tűzmadár)
  • férfi főszerep (Béjart: Sacre)
  • férfi főszerep (Balanchine: C-dúr szimfónia)
  • Apolló (Balanchine: Apolló)

Visszaemlékezései

  • Így emlékszem... Kun Zsuzsa beszélgetőkönyve; Médiatanonc Bt., Bp., 2023

Díjai, elismerései

Koreográfiák

Vendégszereplései

Érdekesség

A Magyar Televízió 1979-es szilveszteri műsorában (Disco disco) emlékezetes alakítást nyújtott a Boney M. együttes táncosát (Bobby Farrell) parodizálva.[3]

Könyve

  • Így emlékszem... Kun Zsuzsa beszélgetőkönyve; Médiatanonc Bt., Budapest, 2023

Jegyzetek

  1. ↑ https://www.oxfordreference.com/view/10.1093/oi/authority.20110803100035520
  2. ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
  3. ↑ https://www.youtube.com/watch?v=MPurI-T6MkQ

További információk