Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Lukács Gyöngyi témáját, amely nagy érdeklődést váltott ki a társadalom különböző szféráiban. A Lukács Gyöngyi megjelenése óta vitákat és érdeklődést váltott ki a különböző területeken gyakorolt hatása miatt. A történelem során a Lukács Gyöngyi döntő szerepet játszott a társadalom különböző aspektusainak alakulásában, mind az egyéni, mind a kollektív szintet érintve. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Lukács Gyöngyi fontosságát, mai hatását és lehetséges jövőbeli következményeit. Egy kimerítő elemzéssel átfogó képet kívánunk nyújtani a Lukács Gyöngyi-ről, különféle szempontokat és szempontokat vizsgálva, hogy megértsük a jelenlegi kontextusban való relevanciáját.
Lukács Gyöngyi | |
![]() | |
Született | 1967. április 24. (57 éves) Győr |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Nelson Sahakyan Alexandru Agache |
Foglalkozása | operaénekes |
Iskolái | Moszkvai Csajkovszkij Állami Konzervatórium (1985–1990) |
Kitüntetései |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Lukács Gyöngyi témájú médiaállományokat. | |
Lukács Gyöngyi (külföldön Georgina Lukács) (Győr, 1967. április 24. –) Kossuth-díjas magyar opera-énekesnő (szoprán), érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Zenei tanulmányait a győri konzervatóriumban kezdte, majd a moszkvai Csajkovszkij Akadémia ének, zongora és zeneszerzés szakán szerzett művészdiplomát. 1988. január 27-én, még akadémiai hallgatóként debütált a Magyar Állami Operaházban, Verdi A trubadúr című operájának Leonorájaként. A világ számos nagy operaházában vendégszerepelt, többek közt a milánói Scalában, a New York-i Metropolitanban, San Franciscóban, Hamburgban, a londoni Covent Garden-ben, Münchenben, a berlini Deutsche Oper-ben, Torontóban, Tokióban, a moszkvai Bolsojban és Zürichben.