Ilosfalvy Róbert

A mai világban a Ilosfalvy Róbert a széles közönség érdeklődésére számot tartó releváns témává vált. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár történelmi jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatása miatt, a Ilosfalvy Róbert továbbra is vitákat és vitákat generáló téma. A kezdetektől a kortárs világban való fejlődésig a Ilosfalvy Róbert felkeltette az akadémikusok, a szakértők, a rajongók és a kíváncsiak figyelmét. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Ilosfalvy Róbert-hez kapcsolódó összes szempontot, és átfogó és részletes áttekintést nyújtunk, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy jobban megértse annak fontosságát és relevanciáját a mai világban.

Ilosfalvy Róbert
Életrajzi adatok
Született1927. június 18.
Hódmezővásárhely
Elhunyt2009. január 6. (81 évesen)
Budapest
HázastársaHázy Erzsébet
IskoláiOrszágos Magyar Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (–1949)
Pályafutás
Műfajokopera
Hangszerénekhang
Hangtenor
Díjak
Tevékenységoperaénekes
A Wikimédia Commons tartalmaz Ilosfalvy Róbert témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ilosfalvy Róbert (Hódmezővásárhely, 1927. június 18. – Budapest, 2009. január 6.) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes (tenor), érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Élete és munkássága

Tanulmányait 1946–1949 között a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán ének szakon végezte Molnár Imre, Jászó Györgyné növendékeként, 1950–1953 között pedig Lendvai Andornál. 1949–1955 között a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese Énekkarának tagja lett mint szólista. 1954-ben debütált az Operaházban Erkel Hunyadi László című operájának címszerepében. 1966-tól másfél évtizedet töltött külföldön, mint a kölni Operaház állandó tagja, és más nagy zenés színházak, a San Franciscó-i, müncheni, hamburgi, stuttgarti, madridi, római operaházak, a New York-i Carnegie Hall és a londoni Covent Garden vendégművésze. 1982-ben visszatért Budapestre mint az Operaház magánénekese. 1992-től a társulat örökös tagja.

Különlegesen szép, olaszos hangjának köszönhetően elsősorban drámai és hősi szerepeket játszott, kevesebb lírait.

Magyar Rádió

  • Kemény Egon - Gál György Sándor - Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) Daljáték 2 részben Csokonai Vitéz Mihály – Ilosfalvy Róbert, Zenthe Ferenc, Lilla – Házy Erzsébet, Korompai Vali, Deák Sándor, Gönczöl János, Berky Lili, Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Hlatky László, Fekete Pál, Lehoczky Éva, Völcsey Rózsi, Gózón Gyula, Rózsahegyi Kálmán  A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte Zenei rendező: Ruitner Sándor  Rendező: László Endre. 2019 - Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója esztendejében CD-újdonságként jelentek meg a  "Hatvani diákjai" és a  "Komáromi farsang" című daljátékai eredeti rádió-hangfelvételeinek (1955, 1957) digitalizált (2019) dupla-albumai. kemenyegon.hu

Színházi szerepei

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 26.[1]

Díjai

Diszkográfia

Jegyzetek

  1. ↑ 2013. január 16-i lekérdezés

Források

További információk