Keglevich István | |
Keglevich István az 1890-s években | |
Született | 1840. december 18. Bécs |
Elhunyt | 1905. május 29. (64 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa |
|
Élettársa | Lánczy Ilka |
Gyermekei | Keglevich Imre Lánczy Margit |
Szülei | Victoria Eugenia Creneville-Folliot Keglevich János |
Foglalkozása | |
Tisztsége |
|
Halál oka | párbaj |
A Wikimédia Commons tartalmaz Keglevich István témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Buzini gróf Keglevich István (Bécs, 1840. december 18. – Budapest, 1905. május 29.) magyar császári és királyi kamarás, az Országgyűlés Főrendiházának tagja. Az állami színházakat felügyelő intendáns. Lánczy Margit édesapja.
Gróf Keglevich János Nepomuk (1786-1856) főudvarmester és gróf Creneville-Folliot Viktória Eugénia (1816-1900) fia. Tanulmányai végeztével 1857-ben a katonai pályára lépett és a főhadnagyiságig vitte a 11. sz. dzsidás ezrednél. Az olasz hadjárat után a hadseregből kilépett. 1860. szeptember 29-én Pozsonyban feleségül vette Esterházy Angelikát (1842-1921). Ebből a házasságból született fiuk, Keglevich Imre (1862-1895). Keglevich István 1861-ben a főrendiház korjegyzője volt. 1865-ben mint országgyűlési képviselő a konzervatív párthoz tartozott. 1867-ben lemondott mandátumáról és ettől kezdve a gazdasági téren működött.
1880-ban a Bars vármegyei gazdasági egylet élére állva nagy tevékenységet fejtett ki a hitelszövetkezetek érdekében; felállította továbbá a zsitvaújfalusi földmíves-iskolát és a jótékonyság terén is buzgólkodott, 20 000 forinttal járulván az aranyosmaróti kórház alapításához, 6000 forintot adott a kisdedóvó céljaira. 1883-ban a magyar bortermelők országos szövetkezetének létrehozásán fáradozott; e vállalkozás azonban nem sikerült. Az országos gazdasági egyesületben és a szesztermelők országos egyesületében szintén tevékenységet fejtett ki.
Politikai szereplésének fonalát a főrendiházban vette fel ismét, midőn a keresztyén-zsidó házassági törvényjavaslat mellett tartott beszédével nagy feltűnést keltett. 1884-ben az aranyosmaróti kerületben választatott meg pártonkívüli programmal és csakhamar a Szabadelvű Párthoz csatlakozott. 1885 elején a Magyar Királyi Operaház és a Nemzeti Színház intendánsa lett. Mandátumáról ekkor lemondott, de újra megválasztatott. 1887 vége felé intendánsi állásáról mondott le. A főrendiházi tagsághoz való jogát, a vagyoni cenzus alapján elvesztette, I. Ferenc József magyar király azonban élethossziglani taggá nevezte ki. Elnöklete alatt jött létre a magyar Vígszínház Részvénytársaság. 1898-ban újból az Operaház és a Nemzeti Színház intendánsa lett, azonban amikor az együttesekkel, a vezetőkkel és a színészekkel konfliktusba került, 1902-ben megint lemondott. Két törvénytelen gyermeke (Tibor és Margit) született Lánczky Ilkától.
1905. május 29-én Hentz Károly néppárti képviselővel vívott kardpárbajban vesztette életét. Sírja kívánságának megfelelően Bódvarákón található, ahol 1905. május 31-én helyezték örök nyugalomra.
Cikkei a Borászati Lapokban (1881-84.), a Nemzetben (1886. 319. sz. Az operaház válságáról, 1893. 241. sz. Munkácsy Árpádja); a Magyar Salonban (1891. A Magyar vígszínház, Munka és haladás, 1892. Duse Eleonora, A porczellángyártás felfedezése Európában, 1892. Az újkor legkiválóbb színésznői, A színpadi öltözék); a Pesti Hirlapban (1891. 221., 223. szám mentelmi jog és párbaj, 227. szám Párbaj és a társadalom, 268. szám Az előadó művészet Magyarországon); a Pester Lloydnak is munkatársa volt.
Országgyűlési beszédei (1865-68.) a Naplókban vannak.
A Nemzeti Színház igazgatói Budapesten | |||||
---|---|---|---|---|---|
A Múzeum körúti épületben 1913-ban lebontották (1837–1908) |
| ||||
A Népszínház épületében 1950-ig bérletként 1965-ben lebontották (1908–1964) |
| ||||
A Petőfi Színház épületében Nagymező utca (1964–1966) |
| ||||
A Magyar Színház épületében (1966–) |
| ||||
---- | |||||
Az „új” Nemzeti Színház épület megnyitása: 2002 (2000–) |
| ||||
(Nemzeti Színházak) |
Nemzetközi katalógusok |
---|